A jövő uniós polgára
Az élelemhiány és a csecsemőhalandóság a történelem folyamán mindig
is a világ népességét meghatározó két fő tényező volt. A jóléti
társadalommal és az orvostudomány előrehaladásával azonban egyre inkább
háttérbe szorultak ezek a veszélyek. Paradox módon az emberiség
gyarapodásához ideálisnak tűnő feltételek, valamint az európaiak
deklarált gyermekvállalási hajlandósága ellenére is egyre kevesebb
gyermek születik Európában. Változó család- és szülőmodellek? Az EU
keresi a legjobb megoldást…
2005-ben az EU 25 tagállamában egy nőre átlag 1,5
gyermekszülés jutott. Ugyanez az arány az új tagállamokban 1,25 volt.
Amíg a legtöbb gyermeket átlag az ír (1,99), a francia (1,90) és a finn
(1,8) nők, addig a legkevesebbet a cseh (1,23), szlovén (1,22),
valamint lengyel (1,23) és szlovák (1,25) társaik szülték.
Népesedéskutatók szerint egy népesség szinten tartásához átlag 2,1
gyermekszülés szükséges. Ha a termékenységi mutató 1,3 alá esik, akkor
az adott népesség száz év alatt kevesebb, mint egynegyedére zsugorodhat.
Rohamosan romló termékenységi mutatók — mi lesz veled Európa?
De
mi lehet a termékenységi mutatók ilyen mértékű visszaesésének oka? Mint
ismert, mind több és több jól képzett nő áldozza fel a gyermekvállalás
örömeit karrierje oltárán. Egyre kevesebb házasság kötődik, és egyre nő
a válások száma. Az önmegvalósítás és önkiteljesedés útjában gyakran
felesleges kötöttséget jelent a gyermek. Emellett az egyre
általánosabbá váló kései gyermekvállalás, a megnövekedett mobilitási
lehetőségek, az instabil párkapcsolatok, a szingliség és az egynemű
párok új jelenségei sem kedveznek feltétlenül a termékenységi
mutatóknak.
A Robert Bosch Alapítvány 2004-ben végzett
felmérése szerint a nők általában több gyermeket szeretnének, mint
amennyit valójában világra hoznak. Ennek okaként általában a következő
gyermekkel járó túlzott költségeket, valamint a gyermek jövőjére
vonatkozó aggodalmakat említik.
Új uniós politikákkal a gyermekvállalás ösztönzéséért
Az
Európai Unió állam- és kormányfőinek 2002-es barcelonai
csúcstalálkozóján a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2010-re a három év
alatti gyermekek legalább egyharmada bölcsődei vagy óvodai ellátásban
részesülhessen. Ezt az arányt 90%-ban állapították meg a három és a
kötelező beiskolázási kor közötti gyermekek számára.
Decemberben az EP foglalkoztatási
szakbizottsága megtárgyalja Françoise Castex francia, szocialista
képviselőnő Európa demográfiai jövőjéről szóló saját kezdeményezésű
jelentését. A jelentés sürgeti:
a gyermekvállaláshoz szükséges stabilitás keretét biztosító megfelelő közpolitikák kidolgozását;
a fiatal gyermekek, a gyermeknevelési szolgáltatások, valamint
az egyre növekvő számú egyedülálló anyák társadalombiztosításának
közpénzekből történő támogatását;
a mindkét szülő számára biztosítandó szülői szabadsághoz való jog megalkotását, valamint az apasági szabadság előmozdítását.
Családi élet és tanulmányok — a kettő együtt is lehetséges?
Rendkívül alacsony a tanulmányokat folytató szülők aránya (Írország 11,3%, Ausztria 10,8%, Finnország és Lettország 8%).
Marie
Panayotopoulos-Cassiotounak (néppárti, görög) a júniusi plenárison
elfogadott jelentése a családi élet és a tanulmányi időszak
összeegyeztetésével foglalkozik a fiatal nők szempontjából. A szöveg
azt szorgalmazza, hogy:
a tagállamok és a hitelintézetek egyszerűsítsék és könnyítsék meg
az előnyös feltételekkel nyújtott kölcsönök olyan fiatal férfiak és nők
részére történő biztosítását, akik a családi felelősséget tanulmányi
vagy szakmai képzési időszakkal egyeztetik;
azok a hallgatók, akik egyúttal szülők is, a
szükségleteiknek megfelelő lakásokban, továbbá a dolgozó szülőkkel
azonos kiválasztási kritériumokat követő elegendő és megfelelő
felügyeleti szolgáltatásokban részesülhessenek.
REF: 20071115STO13227