„Vallásszabadság és kölcsönösség” – ezzel a címmel szervezett nemzetközi kongresszust a Pápai Szent Kereszt Egyetem Kánonjogi Fakultása március 26-án és 27-én. A péntek délelőtti ülésszakot Erdő Péter bíboros nyitotta meg „Szabadság, vallási gondozás és kölcsönösség a keresztény felekezetek között” c. előadásával.
Csütörtökön délelőtt a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke, Jean-Louis Tauran bíboros felszólalása hangzott el elsőnek. A rendkívül időszerű témával kapcsolatban a bíboros megállapította: kívánatos lenne, hogy az egyház elmélyítse a „kölcsönösség” fogalmát vallásközi értelemben. Világos normákat, áthághatatlan korlátokat kell meghatározni, hogy a muzulmán hagyományú országokban is tiszteletben tartsák a keresztények jogait. Az egyház jelölje ki, melyek azok az utak, amelyeken végig kell haladni ott, ahol a katolikusok szenvednek az őket sújtó igazságtalanságoktól. Jean-Louis Tauran bíboros felidézte az egyház erre a témára vonatkozó tanítását XXIII. Jánostól kezdve XVI. Benedek pápáig, utalva a zsinati dokumentumokra is.
Már Boldog XXIII. János foglalkozott „Pacem in Terris” kezdetű enciklikájában a jogok és kötelességek kölcsönösségének témájával. VI. Pál „Ecclesiam Suam” kezdetű enciklikájában összekapcsolta a kölcsönösség és a vallásközi párbeszéd fogalmát. A zsinat a spirituális méltóság kölcsönös tiszteletben tartását hirdette. A „Gaudium et spes” kezdetű lelkipásztori konstitúcióban rámutatott: az egyháznak válaszolnia kell a kapcsolatok kölcsönösségére irányuló kérdésekre.
II. János Pál „Mulieris dignitatem” kezdetű, a nők méltóságáról szóló apostoli levelében a férfiak és nők közötti kapcsolat kölcsönösségét hangsúlyozta, „Redemptoris missio” kezdetű enciklikájában pedig megállapította, hogy a vallásközi párbeszéd mindkét fél számára kölcsönös gazdagodást jelent. Karol Wojtyła pápa több nyilvános beszédében leszögezte, hogy a kölcsönösség minden téren szükséges az iszlám vonatkozásában is, különös tekintettel az alapvető szabadságjogokra, közöttük a vallásszabadságra. XVI. Benedek, folytatva elődei tanítását, szintén aláhúzza a valódi kölcsönösség igényét az egyház és az iszlám között.
Tauran bíboros végül, Szaúd-Arábiára utalva, ismételten hangsúlyozta: amint a muzulmánoknak joguk van a keresztény többségű országokban ahhoz, hogy mecsetekben imádkozzanak, éppúgy a keresztényeknek is joguk van ahhoz, hogy a muzulmán többségű országokban saját istentiszteleti helyekkel rendelkezzenek.
A nemzetközi konferencián részt vett Bernardo Cervellera atya, az AsiaNews hírügynökség igazgatója is, aki a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, hogy a vallásszabadság biztosítása az államok kötelessége. A muzulmán országokban a mai napig eléggé különböző a keresztények helyzete. Az esetek többségében a keresztények „védett közösségek”, ami azt jelenti, hogy rendelkeznek istentiszteleti szabadsággal, de erősen ellenőrzik őket. A misszió és az evangelizálás szinte lehetetlen, pusztán a plébánia területére korlátozódik. A vallás nyilvános kifejezésére nincs lehetőség. Vannak súlyosabb helyzetek is, mint például Szaúd-Arábiában, ahol tilos istentiszteleti helyeket építeni, és az iszlámtól eltérő vallásgyakorlás még a privát szférában is tiltott.
Bernardo Cervellera hozzátette: Enyhe változás észlelhető az utóbbi időkben; a vallási rendőrség újabban már nem zaklatja a katolikusokat vagy protestánsokat otthonaikban, és nem zárja őket börtönbe pusztán azért, mert lakásukban szentképet helyeztek el, vagy közösen imádkoznak. Nincsen azonban olyan törvény, amely ezt a jogot védelmezné. Mivel az utóbbi időkben sok helyen terjed a fundamentalizmus, a keresztények gyakran válnak a szélsőségesek célpontjaivá Irakban, Indonéziában, Pakisztánban és más iszlám országokban, ahol a fundamentalisták számos templomot elpusztítottak.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír