A világtól elzártan 58 magyar család él Háromkúton. A romániai településen alig néhány embernek van munkahelye, a házak többségébe nincs bevezetve a víz, a gyermekeknek két-három kilométert kell gyalogolniuk a térdig érő hóban az iskoláig. A Tankó család havi hatezer forintnak megfelelő lejből él, mégsem gondolják magukat szegények.
Hajnali hat óra, a terepjáró gyakran irányíthatatlan a behavazott úton. Az erdei út helyenként járhatatlan. Ezt is figyelembe kell venni, ha oda akarunk érni a háromkúti gyermekekhez, mielőtt iskolába inulnának. Mire kivilágosodik, megérkezünk a hóborította völgybe, Háromkútra. A falu végén, az erdő alatt lakó Tankó család már vár minket.
Iskolába készülnek a Tankó lányok. A szoba-konyhás kis házban élő gyermekek – bár naponta csaknem négy kilométert gyalogolnak az iskoláig – nem panaszkodnak.
- Mondjuk, ha jönne most a jó tündér és azt mondaná, hogy minden kívánságodat teljesíti, mit kívánnál?
- „Háát… Nincs, amit kívánjak – mondja a kilenc esztendős Ildikó".
Ildikó, és az egy évvel idősebb Magdika magától értetődő természetességgel végzi a ház körüli munkát. Holott ez gyakran nem is egyszerű…
- „Ott kinn a dombon van a Kárult János kútja, onnan hordom a vizet. Olyan hideg, hogy fagynak meg az ujjaim rajta. Van, amikor Magdikával ketten hordjuk a vizet – folytatja a 9 éves Ildikó".
Amíg a kislány megmutatja kutyáit, mi az édesanyját faggatjuk. Havonta alig 100 lejt, mintegy 6000 forintot kell beosztania. A fiatal asszony a patak vizében mos, kenyeret süt, férje távollétében lovat, tehenet, disznót etet.
- Szeretnek-e itt lakni?
-„Igen. Nagyon jó lenne mindenféleképpen, hanem a pénz szempontjából nehéz, erőst nehéz. Másképp erőst jó, jók az emberek…- mondja Tankó Klára édesanya".
- Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! A kislányok elköszönnek édesanyjuktól, iskolába indulnak.Ha időben oda akarnak érni az iskolába, szaporán kell szedni a lábukat. Az iskola messze van, és a helyenként térdig érő hóban nem könnyű 4 kilométert gyalogolni. Félúton csatlakozik hozzájuk unokatestvérük, Renáta is. A Balázsi család szintén két gyermeket nevel, hasonló körülmények között, mint Tankóék.
- „Olyan nehéz. Például nekem a mosás. Borzasztó. Bé ide, olyan messze van a patak. A víz, ha bé lenne vezetve, az egy nagyon jó dolog lenne, de nincs péznlehetőség – mondja Balázsi Éva".
Balázsi István, a férj hozzátette: „Ezelőtt tíz évvel, amikor mi ideköltöztünk, akkor jó volt itt élni. Mert az erdő nem volt így megszűkítve. Most ha valakinek az erdész ad egy fát, nincs kinek eladjad. Gyenge, erőst gyenge. A pénzlehetőség. Másképp jó volna élni, csak a pénz… Ha menne a mész, abból még egy kicsi pénzt lehetne csinálni".
Elköszönünk. A lányok folytatják útjukat az iskolába, ahová kis késéssel érkezünk meg.
A háromkúti iskolában jelenleg négyen tanulnak. Négy különböző korú gyermek úgynevezett párhuzamos osztályban, de magyar nyelven tanulja az írást-olvasást. Az általános iskolát, az ötödik osztályt már bentlakásos iskolában végzik a gyermekek. Gyergyószentmiklóson, Szárhegyen, a Csaba testvér otthonában, vagy Gyimesfelsőlokon.
Imre Anna háromkúti tanítónő hozzátette: „Egy teljesen új környezetbe cseppennek bele és ez nagyon nehéz. Az új környezet, új osztálytársak, tanárok, falusi környezetből kikerülni és városi környezetbe becsöppenni nagyon nehéz és nagyon megviseli őket".
- Háziállat-e a juhocska? – kérdezi Lungu Erzsébet, óvonő
A háromkúti óvodában csaknem 20 kisgyermek készül az iskolára.
- Nagyon nehéz a szállításuk. Ki szánkóval, ki szánnal hozza a gyermeket. Van úgy, hogy a rossz idő miatt kimaradnak egy-két napra, de hozzák rendszeresen.
Háromkút egy élő, élni akaró kis magyar település. A zord körülmények között élő emberek nem akarnak elköltözni, nem vágynak csillogásra, hatalmas vagyonra, vagy kényelemre. Munkahelyre, biztos jövedelemre lenne szükségük ahhoz, hogy az ötödik osztálytól idegenbe kerülő gyermekeik költségeit fizetni tudják.
- A legnagyobb, ami hiányzik a munkahely, a pénznélküliség itt nagyon nagy. Nincsenek munkahelyek, nincsenek jövedelmek, a gyermekek iskolában… Olyan család is van, ahonnan kettő jár. A gyermekpénzből, pótlékból, ki ahogy tudja, megoldja – mondja Nagy Erzsébet, falugondnok,
Volt, aki elment külföldre dolgozni, hogy tudja a gyermekét iskolába járatni. A mesebeli szépségű vidék turistaparadicsom is lehetne. Ehhez azonban járható utakra lenne szükség. És arra, hogy a megyék kiegyezzenek, hogy hol vannak a határaik, hová tartozik a település.
- Háromkút – ahogy az itt élők mondják – a küszöbön van. Vagyis három megye – Hargita, Bákó és Neamt megyék – határán terül el. A faluban nincs orvos, pap és posta sem. Az itt élő embereknek közel 43 kilométert kell utazniuk ha orvoshoz akarnak menni Gyergyószentmiklósra, de ugyanennyit kell menniük, ha hivatalos ügyeiket akarják elintézni a Gyimesközéploki Polgármesteri Hivatalban.
Duna TV
Nézze meg Csata Orsolya összeállítását, amely a Duna Televízió Térkép Reggel című műsorában került képernyőre: