Itthon is lehet boldogulni!

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Vegyes_94883nyugatijelen.jpgHunyad megyei magyar vállalkozókat hívott meg végzős diákjai körébe a tanévzárót követően Böjte Csaba atya. Mert úgy gondolta, jó ha szárnyra kelő  gyermekei bepillantást nyernek az itthoni lehetőségekbe is. A Winkler Gyula EP-képviselővel közösen szervezett eseményre tucatnyi dévai és vajdahunyadi magyar vállalkozó jött el. A találkozót, mely egyfajta állásbörzének is minősíthető Boros Árpádnak, a Staufen német tanácsadó cég magyarországi vezetőjének prezentációja foglalta keretbe.

Indulásként valamennyi résztvevő bemutatkozott: a diákok álmaikról beszéltek, mit és hogyan szeretnének dolgozni, a vállalkozók tapasztalataikat osztották meg illetve röviden bemutatták cégeiket, folyton hangsúlyozva, mennyire szükségük van megbízható, becsületes munkaerőre. A találkozónak talán ez volt a legmeglepőbb üzenete, melyet a bemutatkozások után Boros Árpád foglalt össze: a világszínvonalú vállalkozások alapját az értékteremtés, a harmónia, a becsületesség határozza meg. – Nagyon örvendtem, hogy ezek a kulcsszavak már a bemutatkozások során elhangzottak, így nekem csak az maradt, hogy ezt szépen rendszerbe foglalva is tudatosítsam a fiatalokban – fogalmazott a találkozó szünetében Boros Árpád, aki a Staufen magas beosztású munkatársaként világcégeknek segít hatékonyabbá tenni működésüket. Kiderült tehát, hogy a sikeres vállalkozáshoz elsősorban nem pénzre van szükség, hanem értékteremtő ötletekre, kitartásra, szakmai tudásra, becsületességre, kommunikációra stb. Ezért pedig nem kell senki a világot a nyakába vegye, hiszen mindezt elsősorban önmagában kell megkeresse, megteremtse. Az üzenet egyaránt szólt a fiataloknak, vállalkozóknak, illetve a közélet képviselőinek. Hiszen kiderült: vannak munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok, vannak munkaképes fiatalok, csak valahogy a fent említett értékek hiánya miatt nem történik meg a találkozás.
Böjte Csaba atya szerint a hazai társadalom évtizedek óta tehetetlenül nézi a fiatalok elvándorlását és bár sokan rosszallják e jelenséget, nem igazán tesznek ellene. – Ha azt szeretnénk, hogy iskoláink ne ürüljenek ki, templomainkban legyenek hívek, akkor meg kell tennünk mindent, hogy végzőseink, ha körül is néznek a nagyvilágban, akkor is jöjjenek haza, itt alapítsanak családot, vállalkozásokat, és akkor megmaradnak az iskoláink, templomaink. Nekem nagyon fáj az, hogy az elmúlt években, évtizedekben mindig beszéltünk erről, de nagyon kevés erőt fektettünk abba, hogy itthon tartsuk a gyermekeinket. Azt hiszem, lakásokat kellene építsünk a fiataloknak, munkahelyeket kellene felkínáljunk, olyan ajánlatokat kellene tennünk, amit nehéz lenne visszautasítani. A fociban is a gólt nem vágyra adják, hanem meg kell küzdeni érte, verejtékezni. Ha meg akarunk maradni, akkor tényleg fogjunk össze és játsszunk egy csapatban. Ehhez nagyon fontos a kapcsolatok kialakítása. Az egyház mindig azt mondja, hogy a találkozás a nyolcadik szentség. Ha itt fiatalok vállalkozókkal találkoznak, ismerkednek, remélem egymás kezét meg is fogják, akkor biztosan lesz ennek folytatása és gyümölcse.
A Csaba atya által kezdeményezett állásbörzét Winkler Gyula EP-képviselő is teljes mellbőséggel felkarolta. – Az ötlet Böjte Csabától származik, aki régóta foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne itthon tartani a fiatalokat, akik a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban végeznek, akár az alapítvány gondozásában, akár helybeli vagy Zsil-völgyi, vajdahunyadi diákok, és akik tanulmányaik elvégzése után szétszélednek a világ minden sarkába, mert nem találnak vagy nem is próbálnak meg eléggé itt a szülőföldön vagy a szülőföldhöz közel munkahelyet keresni, megtalálni a boldogulásukat. Az RMDSZ Hunyad megyében évekkel ezelőtt próbálkozott a magyar vállalkozókat összefogni, de nem volt nagyon sikeres ebben a kezdeményezésében. Újra kell kezdjük ezt: időnként meghívni, egymással is megismertetni a magyar vállalkozókat, hiszen ma kiderült az is, hogy nem mindenki ismeri egymást, és nem mindenki tudja, hogy egy bizonyos területen létezik magyar vállalkozás. Tulajdonképpen ez egy olyan modell, ami nyugaton mindenhol működik, hogy a helyi gazdaságot a helyi szereplőkkel tudjuk erősíteni.  Ez azt feltételezi, hogy működjön egy háromszög, melyben részben a vállalkozói szféra, részben az oktatás, részben a közigazgatás kell szerepet vállaljon. Az oktatásnak nagyon jó lenne, ha a piacra termelne, olyan képességeket oktatna, ami a piacon eladható. A fiatalok a gazdasági jellegű célkitűzések mellet talán a közösséghez is ragaszkodóbbak, ha olyan oktatásban részesülnek, amely kialakítja bennük az igényt, hogy magyar közösségben tudjanak érvényesülni, magyar közösségben teremtsenek jövőt. És ilyen közösségek – bármennyire is szórványban élünk – igenis léteznek Déván, Vajdahunyadon a Zsil völgyében. Tehát ez egy olyan kezdeményezés, amelynek csak az első találkozóját jegyezzük ma és én minden erőmmel azon leszek, hogy hozzájáruljak ennek a folytatásához, kibontakozásához. És még jobbnak látnám, ha nem a csak a végzősök, hanem már tizenegyedikes vagy még fiatalabb diákok kerülnének közvetlen kapcsolatba a helyi vállalkozókkal, mert így az utolsó tanévre már megérik bennük a gondolat, hogy nem kell feltétlenül elmenni, elfutni, hanem itthon is meg lehet találni azokat a számításokat, amelyek a szakmai sikert meghozzák – fogalmazott az EP-képviselő.
A találkozó végén a Szent Ferenc Alapítvány növendékei tánccal is megörvendeztették vendégeiket, bizonyítva, hogy talpraesett, jókedvű fiatalok, akikben van energia, tenni akarás, kitartás. Hogy mindezt mire fókuszálják, és hol gyümölcsöztetik, az a pedagógusokon, munkaadókon, közéleti szereplőkön, politikusokon is múlik!
Gáspár-Barra Réka
www.nyugatijelen.com