Kovásznán Basescu asszony látogatása után fokozódott a jó hangulat, mivel éppen aznap, szombatra volt megszervezvae a farsangi álarcos buli.

 

 

Régi dévai szokás szerint élő zenével próbáltuk szórakoztatni a gyerekeket.Júlia és Annamari énekelt,Tamás a baróti fiú, zörgővel adta a ritmust, (szegény dobról álmodozik), jómagam egy szárazfával, ami elekromosan is működik, kísérgettem őket. No, csakhogy nem ennyiből állt a dolog. Amikor megkezdőttek a jelmezbemutatkozások, akik között voltak: gazdasági válság szenvedő alanyai, hastáncos, elméletbajosak, szemétdombok, furfangos mesemondók, szorgos hangyácskák, katicabogárkák és többféle változatban hófehérkék stb...ekkor már senkinek nem jutott eszébe, hogy iskolába is járunk és tanulni is szoktunk.

A hangzavar ezután kezdődőtt, amikor megkezdődtek a komolytanan ügyességversenyek és az énekverseny.

Ki hinné el, hogy Fancsali István akiről jó tudni, hogy nagyon jó fiú lett-benevez az énekversenyre az "Ó bújdosó székely" című nótával. Itt sajos szinte bújdosni és sírni kezdtünk annyira komolyan vette a dolgát.

A szomorúság gyorsan elsszállt, mert kezdetét vették az ügyességi versenyek: tojásvivés szájban, ping-pong labdafújó verseny és a lekváretető verseny. Itt már a saját hangját sem hallotta senki, még a mikrofonban sem.

Ezután következett az est fénypontja a tombolaosztás. Mindenki örvendett mindennek. Volt itt: kis kocsi, nagykocsi, lovacska, ezerféle maci, társasjátékés sok-sok baba .

Minden játék, tánc és jókedv ellenére a gyomor is kikövetelte jogait, így többszáz fánk és valamivel kevesebb üditő is elfogyott.

Minden munkatársnak köszönjük hathatós segítségét.

Szeretettel,

Kolozsi István.