A Háromszék május 17-i számában jelent meg:
...Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, és mindannyian egymásnak testvérei legyünk - idézte a második vatikáni zsinat dokumentumaiból vett jelmondatát Böjte Csaba atya, aki a Béke Királynője Iskolaközpont alapkövének letételéről úgy tartja, hogy nagy lépést jelent isten országának megvalósításában...
Magyar iskola épül csángóföldön
Ki kell hatnia az egész moldvai magyarságra
A moldvai csángó falvak közel százötven küldötte tavasz elején egy nagygyűlés keretében nyilvánította ki, hogy a csángómagyarok egyöntetűen szeretnék a magyar iskolaközpont létrehozását. Az én szerepem, hogy felerősítsem ezt a hangot, hogy együtt segítsünk csángó testvéreinknek a megmaradásban - mondta igehirdetésében Böjte Csaba dévai ferences szerzetes pünkösd vasárnapján a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium udvarán azon az ünnepi misén, amely bevezetője volt a rekecsini határban építendő iskola délután sorra kerülő alapkőletételének. Az első moldvai magyar iskola megálmodói, Böjte Csaba és Hegyeli Attila azt szeretnék, ha a Béke Királynője oltalmába ajánlott majdani iskola hatással lenne arra, hogy abban a hatvan moldvai faluban, ahol közel kilencszáz gyermek beszél magyarul, elinduljon magyar osztályok és óvodai csoportok létesítése, beigazolódjék, hogy a magyar nyelvű oktatás bevezetése valóban összcsángó igény.
Az iskola alapkövének letétele és megszentelése alkalmából tartott ünnepségen köszöntőt mondott Vasile Ichim, Rekecsin polgármestere, Gabriel Berca, Bákó megye prefektusa, Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Róka Szilvia és Benke Pál, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) elnöke és alelnöke. Az ünnepségen részt vettek politikusok, neves közéleti személyiségek, köztük Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kallós Zoltán és Pozsony Ferenc néprajzkutató.
A Bákótól Bukarest felé vezető főút mellett, Rekecsin határában vásárolt tizenöt hektáros telek jelenleg zabbal van bevetve. Vasárnap az itt felállított színpad közelében megszólalt a magyarországi Farkas Titusz által adományozott, a csíksomlyói búcsún megszentelt harang, az iskolaalapítást támogató hívek deszkatalapzatra helyezték a magukkal hozott köveket. Az iskola alapkövét Mádl Dalma hozta Esztergomból, s elmondta, hogy az elődök tapasztalatát és hitét, valamint a püspöki székvárost és az ezeréves magyar kereszténységet jelképezi. A rekecsini iskola felépítése által egy kis magyar közösség kap lehetőséget arra, hogy nyelvét és kultúráját megőrizve nevelje gyermekeit - hangsúlyozta a magyar köztársasági elnök felesége, aki az iskolaalapítókat szerető odafigyeléséről biztosította.
Benke Pál, az MCSSZ alelnöke kiemelte, szükség van arra, hogy a román nemzet pozitívan ítélje meg a magyar kisebbség törekvéseit, amelyek megvalósításához továbbra is számítanak a magyar állam erkölcsi és anyagi támogatására. Vasile Ichim rekecsini polgármester reményét fejezte ki, hogy a szegény családok gyermekei nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül tanulhatnak majd a létesítendő iskolában, akik tanulmányaik végeztével szakismeretüket igazoló oklevelet kapnak, és ezáltal az iskola betölti a neki szánt szociális küldetést. Gabriel Berca Bákó megyei kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy bár voltak és vannak ellenzői a csángóknak, románok és magyarok ugyanannak az Európai Uniónak lesznek tagjai, ezért szemléletet kell váltaniuk.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felemlegette, hogy tíz évvel ezelőtt kapával és villával fogadták, jelenleg polgármesteri és prefektusi köszöntővel, ami azt jelenti, hogy Románia tíz év alatt sokat lépett előre. Leszögezte: ,,Brüsszelben hivatalos lett a román nyelv, itt, Bákó megyében a magyar nyelvnek is van annyi joga a hivatalosságra, az elfogadhatóságra és az elismerésre, mint a románnak Európában."
2001-ben az Európa Tanács Tytti Isohookana-Asunmaa javaslatára fogadta el a csángókra vonatkozó 1521-es ajánlást, így a rekecsini meghívottak között szerepelt az egykori finn ET-képviselő is, akinek levelét dr. Madaras Ágnes olvasta fel. ,,Hogyhogy nem tudtunk mi Európában rólatok korábban? Ti kértetek és erőt adtatok ahhoz, hogy elkezdjem az Európa Tanácsban azt a munkát, aminek az eredményét szeretném most itt ünnepelni veletek. Ma már Európában mindenki tud a csángókról, mindenki ismeri a csángó kultúrának legalább egy pici szeletét. Hallottak már a népművészetetekről, a táncaitokról, a balladáitokról. És ti mindannyian tudjátok, hogy Európa odafigyel rátok. Ti megérdemlitek ezt azért a csodálatos munkáért, amivel őriztétek a mai napig a kultúrátokat" - áll Tytti asszony üzenetében.
Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, és mindannyian egymásnak testvérei legyünk - idézte a második vatikáni zsinat dokumentumaiból vett jelmondatát Böjte Csaba atya, aki a Béke Királynője Iskolaközpont alapkövének letételéről úgy tartja, hogy nagy lépést jelent isten országának megvalósításában.
A köszöntők és szónoklatok végeztével Böjte Csaba és a jászvásári püspök küldötte megszentelte az alapkövet, majd a hazai és magyarországi résztvevők közül többen adományokat adtak át az iskola javára. A kecskeméti önkormányzat 1,5 millió forintot, a Háromszék szerkesztősége az építendő könyvtár részleges bebútorozását, berendezését ajánlotta fel.
Az első moldvai magyar iskola alapkövének letételénél bábáskodó román és hazai, illetve magyarországi magyar politikusok, közéleti személyiségek nagyszámú részvételét és nyilatkozatait értékelve Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatási program irányítója lapunknak elmondta: ez a lépés az áttörés pillanata lehet, mert soha ilyen magas szinten nem képviseltette magát csángóföldön a román és a magyar oldal, soha ilyen bátor nyilatkozatok nem hangzottak el hazai politikusoktól moldvai csángó témában.
Az ünnepséget a csángó falvakból érkezett gyermekek és felnőttek műsora zárta, akiknek gyönyörű viselete néhány órára olyan színesre festette a tájat, hogy aki a Szeret mentét követő főút e szakaszán vasárnap elhaladt, azt gondolhatta, ott, ahol ennyire tüzesen fénylik a nap, valami nagyon nagy dolog történik.