Tábor a Körösbányai kolostorban!

Kategória: Körösbánya Találatok: 2795

Körösbánya 10 percben

Nyáron két héten át dévai gyerekek forgatták föl Körösbánya hétköznapjait. Az idei a második nyár, hogy kétszer 15 önkéntessel két hetet töltöttek itt, s ezalatt varázslat történt a faluban! Esőben kígyók, sünök és határozatlan alakú lények elevenedtek meg sógyurmából, míg a rajzlapokon zsírkrétás királylányok mosolyogtak és színes gépjárművek közlekedtek. Napsütésben a nagyobbak a Körösben locsáltak, a kicsik pedig egy gumi medencében tették ugyanezt. A nagyfiúk hajót ácsoltak, mi, önkéntesek meg hintát. A Csillagszemű Juhász, egy színdarab erejéig, tömlöcébe vetette önkénteseink legjavát, éjjelente pedig a homokot hordtuk át vödörszámra - egyik sivatagból a másikba. Mindeközben főztünk, játszottunk, táncoltunk és nagyokat kacagtunk!
Dévától 50 km-re északra, a Fehér-Körös partján fekszik Körösbánya. Az egykori bányászfalu 400 házat tudhat magáénak, bennük békés falusiakkal. Bár a helyiek nyaranta is békések, a település élete két hétre mégis felbolydul ilyenkor: ugyanis az idei volt a második nyár, hogy a falu öreg, ferences kolostorába bevackolták magukat a dévai gyerekek és a magyarországi önkéntesek.
Körösbányán a tábori élet lényegét nem a programok adták: figyelmet és szeretetet adni mentünk, s a hangsúlyt a játékok alatti vidámságra és a személyes beszélgetésekre helyeztük. Esős napokon a kézműves foglalkozások, szép időben a környékbeli kirándulások valamint - gyereket és önkéntest egyaránt próbára tevő - labdajátékok adtak erre alkalmat! A gyermekek kedvence persze a Körös, mert ott lehetett „a legnagyobbat játszani”! Önkéntesként nagy élmény a kicsik teljes napjában jelen lenni: a „pisilni kell” kiáltásra kelni, velük együtt enni, imádkozni, a nap végén mesét mondani, altatni…
Szeretetet és figyelmet adni mentünk, s a gyermekektől mennyi mindent kaptunk! A tábor nem „állt meg” azon a ponton csoda lenni, hogy kaptunk élelmet, eszközöket és kiutazási segítséget, hanem mindnyájan egyenként csoda kellett legyünk, majd pedig együtt is! És ez valóban így történt! Adni mentünk, „fejleszteni”, de kaptunk, és mi fejlődtünk!
A tábort amatőr (foglalkozásuk szerint nem gyermekekkel dolgozó) fiatalok, többségében egyetemisták szerveztük; az eszközöket, ételadományokat magunk gyűjtöttük. Ezzel a cikkel nem példa akarunk lenni, hanem bátorítani szeretnénk mindenkit valami hasonlóra! Mert úgy láttuk, Déván és Körösbányán szükség van tenni akaró kis csapatokra! Hajrá!

Németh Ádám

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.