Beszámoló a parajdi napköziről a 2007-2008-as évre
Istenhez emelem először szavam, hogy tiszta szívemből hálát és köszönetet mondjak, hogy megtartottad életünket, és ily szépen vezéreltél minket. Hátunk mögött maradt egy tanév, mit gyermeki mosoly s jókedv zárt körül. Minden napnak megvolt a maga terhe, kihívása. A nevelőnők munkája, felelősségteljes hivatás.
Tanév kezdetén, már fesztiválon léptünk fel és agapé-asztal volt minden gyerekem számára. Sok vendégünk is volt a TÖLTÖTTKÁPOSZTA FESZTIVÁLON - itt Parajdon ez már régi hagyomány.
Sikeres volt számunkra, mert sokan Erdélyből és Magyarországról is felfigyeltek ránk. Egy kis pihenő után, szárnyaink alá véve őket, kezdődtek a tanulási idők, de belekapcsolva a sok-sok munkát is. Mint ahogy már tudják, itt Parajdon másodjára rendeztük meg az ERDÉLYI GYEREKEK KARÁCSONYÁT, ahová 2500 gyerek és 500 felnőtt vendég lépte át községünk gyönyörű sóbánya kapuját.
Ezért az ünnepélyért komolyan dolgozni kellett, szerep, díszítés, kórus, vendégek fogadása, meghívók kiosztása mindenkinek, aki hozzánk tartozott. Kiosztani a munkát, és azt jól véghez is vinni.
Igen tiszta szívű ANGYALUNK rengeteg ajándékkal lepte meg a sok-sok gyereket - amit te mind felnőtt, kellemesen éled át azokat a perceket, amikor kezed átadja az ANGYALTÓL küldött ajándékot, mit annyi és annyi JÓ KÉZ csomagolt össze, hogy gyerekeink szemében csillanjon fel a szeretet képe az öröm, kis arcokon megjelent a piros rózsa színe.
Itt is mit mondjak CSAK SOK-SOK HÁLA ÉS KÖSZÖNET, köszönöm CSABA TESTVÉR, hogy körül járta e nagyvilágot és annyi JÓ ANGYALLAL beszélt, hogy gyerekeinknek örömet tudjunk szerezni. KÖSZÖNÖM a sóbánya igazgatójának, hogy a bánya kapuit szeretettel kinyitotta előttünk, és gyerekeinknek helyet adott e nagy öröm kibontakozására. Áldott hely ez nekünk, ahol meg vagyunk védve a széltől az esőtől és a hidegtől. Ez ünnepély községünkben már hagyomány lesz.
Ez nagy öröm volt nekünk, rendezni és átélni.
Egy kis vakáció után újra kezdtük a mindennapi tanulást, a lecke leírása, házi olvasmány elolvasása, biológiából nem csak tanulni, hanem sok-sok rajz volt felhagyva; sok-sok magyar verset kellett megtanulni, mert ebből jó jegyet kaptak, és jegyeinket javította. Jó látni őket mikor nem szívszorongva mennek haza, másnapra el vannak készítve a házi feladataik. Mindenből nem vagyunk mi kitűnőek, de vannak nagyon jó és közepes tanulóim, de van olyan ötödikes tanulóm, akinek ellenőrzőjében sajnos elég rossz jegyei vannak, de annál jobban szereti szülőfaluja földjét, a földi munkát. Kis vézna gyerek, és ha tenyereit kinyitom, akkor mindig meg szoktam bocsátani neki, mert tenyerei el vannak repedve a munkától. Szereti a munkát, és családjának beszerzi a pityókát, vagy még szebb: „munkámból, édesanyámnak vettem ajándékot anyák napjára.” Hát ilyen gyerekeim is vannak.
Meg-megszidom őket, hogy miért nem akarnak tanulni, de aztán ölömben szorítom és biztos vagyok benne, hogy majd mikor felcseperednek, nem fognak félni a munkától, és becsületesen fognak dolgozni a családjuk fenntartásáért. Osztályunkban senki sem részesül kivételben. Isten előtt is mind egyformák vagyunk.
Húsvéti időszakban, előkészítettük a szép színes papírjainkat és köszöntőnk mellé még öntöző verset is írtunk, hogy a női személyek ne legyenek elfelejtve, innen a Hargita tövéből küldtük locsoló versünket. Ékes írással sok-sok ismerősünk postaládájában bele tettük, és nagyon sokat küldtünk Magyarországra.
Isten legszebb ajándéka a FELADAT, mely sokszor húsunkba vágó kereszt, máskor szárnyakat adó csoda, melyről,Jézus joggal mondotta: AZ ÉN ELEDELEM ATYÁM AKARATA. Isten tápláló eledele, az Ő szent mindennapi akarata - feladataink, melyet alázattal felvállalunk. Csaba testvér szavai. Feladat teljesítése, kicsik és nagyok, amit meg kell oldanunk, ha jó ha rosszul, de végezzük saját munkánkat. A tanulás az ők munkájuk, feladatuk.
Nagyon sokan, az ÁPRILY LAJOS iskola a fő szervező, jó szívvel készültek de a mi gyerekeink is a RENESZÁNSZ NAPOKRA, ahol reneszánsz táncot adtak elő, és sok-sok szerepet. Mi is sokat segítettünk nekik, hogy ünnepélyük szebb, esztétikusabb legyen. Rajzoltunk és festettünk, külön asztalunk volt, ahol fabatkáért és garasért dolgoztunk keményen sok-sok ékes koronát készítettünk királykisasszonyoknak és királyfiknak - még a felnőttek fején is a koronák virítottak, de végül a mi csapatunknak volt a legtöbb pénzünk fabatka és krajcár. Annyira összeszoktunk már két év alatt, a gyerekekkel, bizalom lett a nevelő és gyerek között, el meri mondani problémáit, sikerül kibontakozni, érezze, azt, hogy itt mindenkire számíthat, biztonságban, szeretetben él közöttünk.
ITT PARAJDON NEKÜNK VAN TÉLI ANGYALUNK, DE A NYÁRI IS ELJÖTT, ÉS ÖRÖMET HOZOTT NEKÜNK - NAGY ÖRÖMET.
Iskola befejezése előtt, nagy-nagy öröm töltötte be lelkünket, amikor szóltak, hogy iskolánk mellett van egy ház eladó. Csaba testvérnek köszönjük, hogy a napokban ezt a szép házat a parajdi gyerekeknek meg is vette. Egyelőre nem beszélhetek, de tervek vannak a terv megvalósításához rengeteg segítség, kell, hogy tudjuk megvalósítani a merészet és nagyot.
A ház a templom és az iskola között található, és amikor egy vendég belép községedben, először megnézi a templomot és az iskolát, és mindent megtudsz az ottani emberekről.
A házunk védő szentje, SZENT BORBÁLA lesz, az ő tiszteletére, itt a Sóvidéken sokszor imánk és fohászunk neki szol. Úr Isten ! ki a gyenge női nemben is támasztottál erőt s lelket,kit keresztény tudomány,hitbuzgóság és szilárdság által dicsőítettek : engedd,az ő közbenjárására a szent hitet úgy követnünk,hogy általa szent Borbála az örökkévaló boldogságban élhessünk. A vértanú szűz alakja és tisztelete olyan erővel sugárzik mintegy másfél évezreden át, ami fölér a történeti adatokkal. Borbála Krisztus tiszta tükre volt, ezért képes sugározni az örök szentség világosságát.
Szent Borbála, légy házunk pátrónája, mint tudjuk nemcsak a bányászok szentje, hanem a harangöntőké, tüzéreké, hegymászóké, építőmestereké, kőműveseké és főképp a bányászoké.
A világi és egyházi intézmények ki kell nyújtsák egymás felé kezüket ,mert csak így lehet megoldani a társadalmi gondokat, problémáikat. Ha összefogunk, akkor községem gyerekei közösen fognak több játékkal játszani, lehet jobban tanulni, egy finom zöldséglevest, csirkepaprikás és palacsinta elkészítését közösen tanulják meg. Gyermekeink sok mindenre meg kell tanítsuk, és ne hagyjuk őket elveszni.
ADNI ÉS KAPNI
Most amikor e szép ház előttem van, és tudom hogy sok-sok munka vár rám, nem vagyok fáradt, terveimet gyűjtöm össze, és lejegyzetelem a szívemben, mert olyan vagyok mint egy új házaspár, aki kezd egy új életet; Csaba testvér azt mondta, hogy HÁZASODTAM, és az emberek összefogásával, sok kéz segítségével többet akarok csinálni, mint amennyit birok.
Befejezésül a máréfalvi Katótól, egy szép verssel zárnám be levelemet.
A Boldogság ott talál otthonra ahol az emberek, elviselik egymást, szeretik egymást, beszélgetnek egymással, segítik egymást, jók egymáshoz, a kenyeret megosztják egymással, egymásért imádkoznak, Isten közelségét érzik.
KÖSZÖNET ÉS HÁLA, CSABA TESTVÉRNEK,
KÖSZÖNET ÉS HÁLA MINDEN KERESZTSZÜLŐNEK, BEKOPOGTATÓ KEDVES VENDÉGNEK ÉS MINDEN ISMERŐSÜNKNEK. KÖSZÖNET ÉS HÁLA KEDVES MUNKATÁRSAIMNAK.
HÁLA, ÁLDÁS JÓ SZIVEKNEK!
MERT SEGITNEK ÉS VÉDNEK MINKET, JÉZUS KRISZTUS BŐ KEGYELME, GAZDAGITSA ÉS ÁLDJA MEG.