Házszenteléssel,
kultúrműsoral, kopjafaavatással, és nem utolsó sorban szentmisével
ünnepelte a marosillyei Bethlen szülőházban a Szövetség napját, a dévai
Szent Ferenc Alapítvány.
Az eseményre hivatalos volt mindenki, aki fontosnak tartotta,
tartja az Istennel, embertársaival kötött szövetségek megerősítését.
Ma,
a kárpát-medencei magyarságnak az egyik legnagyobb problémája éppen az,
hogy nem vesszük komolyan a szövetségeinket: sem Istennel, sem
embertársainkkal, kötött „szerződéseinket". Elidegenedtünk egymástól,
Istentől, népünktől. De jó lenne tudatosítani magunkban, egymásba, hogy
csak együtt, közösen építhetjük nem csupán otthonainkat, hanem egyszerű
puszta létünket is – fogalmazott Marosillyén Böjte Csaba, ferences
atya, aki a Szent Ferenc alapítvány vezetőjeként ma már húsz
kárpát-medencei településen működtet gyermekotthont, iskolát, sok száz
gyermeknek biztosítva testi-lelki táplálékot.
Néhány éve azonban az árva, gondozásra szoruló gyermekek mellett az
alapítvány felkarolta a nagy történelmi múlttal bíró de megcsonkított,
elárvult erdélyi műemléképület némelyikét is. Mindenekelőtt a
marosillyei Veres bástyát, Bethlen Gábor fejedelem szülőházát, mely a
hajdanában hadászati jelentőséggel bíró illyei várnak egyetlen
megmaradt épületrésze.
A Veresbástya felújítása több éve tart. A Kovács András
művészettörténész vezetésével és a magyar kulturális tárca
támogatásával történő építéstörténeti kutatást, már 2002-re elvégezték,
számos korábban ismeretlen részletet tárva fel az épületben. Maga a
helyreállítási munka 2003-ban kezdődött, Macalik Arnold építész tervei
alapján. Azóta rengeteg, sokszor önkéntesen, de mindenképpen komoly
szakmai tudással és gonddal végzett munka folyt Marosillyén. Az utolsó
simítások idén tavasszal készültek el, egy sümegi vállalat jóvoltából,
akik gyönyörűen helyreállították a kastély kertjét, pázsittal
sétányokkal, pihenőhelyekkel látva el azt. A kertnek külön díszéről is
gondoskodtak: szépen faragott kopjafát emelve a ház tövében a nagy
fejedelem emlékére. A kopjafa leleplezésére is e hétvégén került sor.
Időközben befejeződött a bástya belső felújítása is és a Szülőföld
Alap támogatásával igényes kivitelezésű háztörténeti kiállítást
nyithattak meg a Szövetség Napján Marosillyén. A hatalmas panókon
magának az illyei várnak és a XVI. században épült Veres bástyának,
levéltári és múzeumi anyagokkal, képekkel dokumentált története mellett
megjelenítődik Bethlen Gábor, illetve valamennyi erdélyi fejedelem
élete, kora. A kiállítást Sebestyén József, a magyar Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal képviselője nyitotta meg, az immár régi fényében
tündöklő kastély megszentelését követően.
Nem szabad félni!
E ház, a falaiban lüktető
történelem, Bethlen Gábor szellemi hagyatéka önmagában is érték, de a
fontos az, hogy mindezt életre keltsük, hangsúlyozta Csaba atya, aki
nagy örömmel nézte az ünnepség „hivatalos" részét követő
előadássorozatot, melyben az alapítvány Dél-Erdélyben, Bánságban műkődő
otthonainak gyermekei léptek színre. Az évszázados bástya falához
tapadó színpadon a petrozsényi ház kis „szúnyog-tündérei" léptek
elősként színre, majd a dévai gyerekek csaltak könnyet és nevetést a
népes közönség arcára a Radványi Géza hajdan nagysikerű, Valahol
Európában című filmjének színpadi bemutatásával. Bár Kuksi (Péter
Iulian Valentin) dalát sokan megkönnyezték, félelmet űző, szeretetet,
bizalmat sugárzó üzenete gyermekhez, felnőtthöz egyaránt eljutott.
Aztán már csak a fergeteges jókedv kapott helyet a színpadon. Előbb
a szászvárosi gyerekek, majd a zsombolyai ház kis lakói, akik Márkó
Cecilia vezetésével moldvai, dunántúli és dél-alföldi táncokat mutattak
be, gyönyörű, eredeti ruhákban, melyekről kiderült, hogy Kaba Gábor,
zsombolyai polgármester jóvoltából készültek.
A ropogós néptáncot, -zenét középkori muzsika váltotta fel a
színpadon. A dévai Renaissance tánc- és zenegyüttes gyermekcsoportja
szintén elismerő tapsot érdemelve ki a közönségtől.
Végül, az
est fénypontjaként a budapesti Gladius Consort együttes lépett színre,
végigvezetve nézőiket a középkori Európa királyi udvarain, majd
visszakanyarodva Erdélybe, Rákóczi udvarába, a közönséggel együtt
dalolták a közismert kurucnótákat.
Az egésznapos rendezvény egy szegedi társulat jóvoltából a Brémai
muzsikusok című előadással zárult. Persze, a rengeteg lelki táplálék
mellől a finom gulyás sem hiányzott, melyet az alapítványnál nevelkedő
végzősök kínáltak, adományt gyűjtve a ballagási kiadásokra. Közben a
kert sarkából néha egy-egy tál felkarikázott, frissen sült kürtös
kalács került elő, ami persze pillanatok alatt elfogyott. A zsivaly
azonban csak késő este ült el a Veres-bástya kertjében. Akárcsak
hajdanán, amikor az egymást dögönyöző kis apródok közt ott hancúrozott
a gyermek Bethlen Gábor is. Talán akad utóda a szülőháza kertjében
bújócskázó, táncoló, daloló mai gyermekek között!
Gáspár-Barra Réka
nyugatijelen.com