Ne a kispadon ülve éljünk

Nyomtatás

ImageBihar megye - Az első tanévet fejezik be azok a gyerekek, akik a szeptemberben felavatott gálospetri Szentháromság Gyerekotthonban élnek. Ennek alkalmából tartottak ünnepséget csütörtök délben Böjte Csaba szerzetes részvételével.

Szentháromság Gyerekotthon Gálospetriben

Akárcsak tavaly szeptemberben, most is a gálospteri római katolikus templomban kezdődött az ünnepség, ahol a Szentháromság Gyerekotthon támogatóiért ajánlotta fel a hálaadó szentmise áldozatát Böjte Csaba. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője egyéni stílusú prédikációjában arról beszélt, hogy „az életet nem a kispadon ülve, hanem a pályán, az élet sűrűjében kell élni”. Igenis megéri feladatokat vállalni, megoldani a gondokat – ahogyan az otthonban élő gyerekek is kűzdenek az iskolai feladatokkal, vagyis „beléptek az élet pályájára”, mondta a ferences rendi szerzetes. Istennek hála, az első tanév az otthon lakóinak jól sikerült, de jó jegy jár a támogatóknak is, tette hozzá. Ezek a támogatók pedig most is jelen voltak, akárcsak az avatón.
A gyerekek barátai
Munkájukért oklevelet vehettek át a gyerekektől, mellyel megkapták a „Gyerekek Barátja” címet. Ők pedig: Bordás Károly polgármester, Béres Csaba székelyhídi polgármester, Kéri Gáspár fogorvos, helytörténész, Nagy Barna tarcsai vállalkozó, illetve Magyarországról Gere Gábor tiszteletes (Varbó, Borsod–Abaúj–Zemplén megye), Barta József és felesége (Sajókápolna, ugyancsak BAZ megye), Madarasi János és felesége (Fehérgyarmat, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye), Danka Erika (Debrecen), Fellegi István és felesége (Gödöllő, Pest megye). „Továbbra is szívesen állunk bárki szeretete elé”, fogalmazott Böjte Csaba. A magyarországiak támogatása abban áll elsősorban, hogy gyűjtéseket szerveznek, és további segítőket találnak az otthon fenntartására, tudtuk meg már az avató óta körbekerített telkű, stílusos kapuval ellátott otthonnál Jelnic Edittől, aki szeptemberben még Nagy Editként mutatkozott be, mint az otthon vezetője.
Közös ebéd, nagy család

A tanévet 17 gyerekkel kezték, közben 21–re gyarapodott a létszám (a gyerekek Székelyhídra, Kágyára, Érmihályfalvára, Semjénbe valók, de van egy Máramaros megyei is). Az ünnepség a templomozás után az otthonnál folytatódott a gyerekek verses–zenés műsorával, de nem csak a helyiekével, hiszen a Szt. Ferenc Alapítvány székelyhídi és bihardiószegi otthonaiból is megérkeztek az azokban lakók. A gyerekek ezután nézőkké lettek, egy bűvész szórakoztatta őket, és a közös ebéd sem maradt el. Jelnic Edittől megtudtuk: a vakációt a gyerekek többnyire családjaikkal töltik – már akinek van kivel A szünidőben részt vesznek majd egy 10 napos táborozáson Szalontán, de tervezik, hogy Gálospetriben is szerveznek egy tábort.

Bihari napló