„Az aratnivaló sok, - mondja Jézus Krisztus - de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek!"
Félelmetes az a tunyaság, mely a világunkon van! Ma még a drága fiataloknak a kezébe Isten szentírást, kelyhet, áldást osztó keresztet akar adni, de ha nem fogadják el, és ha így mennek a dolgok, akkor gonosz emberek fegyvereket fognak a kezünkbe adni, melyet sírva is, de muszáj lesz megfogni, és használni! Döntenünk kell, vagy az Isten Országát építjük, és testvéreinket a szeretetre, az irgalomra tanítjuk, vagy a közömbösség, a kapzsiság útját járva, egymást, magunkat a pusztulásba taszítjuk!!
Ma még lehetőségünk van dönteni, nyújtsam ki a kezemet Krisztus keze után, fogjam meg jó erősen, és hagyjam, hogy vezessen bizalommal az aratásba!!
Szeretettel,
Csaba t.
Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni szándékozott. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: „Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek, és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket, és hirdessétek: „Elérkezett hozzátok az Isten országa!” De ha betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: „Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg: Elérkezett hozzátok az Isten országa!” Bizony, mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, mint ennek a városnak.”
Lk 10,1-12