Imádság kapcsán a nagy kérdés, hogy hiszem-e azt, hogy Ő aki a hallás adományát adta nekem, az maga is hallja az én hangomat, gondolataimat, és Ő aki a beszéd készségét ajándékozta nekem képes megszólítani engem, beszélni velem?? Ha ezekre a kérdésekre hittel igent tudok mondani, akkor a többi már csak részlet kérdés, mert az egészen biztos, hogy Ő aki az ajtóban áll és kopog, ha meghallja az én bármennyire is félénk igenemet, be fog lépni az életembe!! Kicsinységem tudatában, gyermeki bizalommal hívjam meg életembe az Istent, mert ha elindulok az Istennel való párbeszéd útján, akkor előbb-utóbb célba is érek Teremtőm karjai között!
Szeretettel,
Csaba t.
Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát; Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus erre így szólt hozzájuk:
„Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek.
És ne vígy minket kísértésbe.”
Lk 11,1-4