A zarándok úton, a negyven fokos melegben, az árnyékot keresve, újból és újból eszembe jutott a 36 zsoltár:
"Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában."
Hiába, a valóság a legjobb szentírásmagyarázó, a reális szenvedés, veszély, mely körülvesz megvilágítja a szent szöveget,
Csaba t.
"Uram, irgalmad fölér az égig,
hűséged a felhőkig.
Igazságosságod, mint Isten hegyei,
ítéleteid, mint a tenger mélye,
Uram, embernek, állatnak, te vagy éltetője.
Milyen drága a te kegyelmed, Uram!
Az emberek fiai menedéket találnak szárnyad árnyékában.
Házad javaiból jóllakatod, és megitatod örömöd patakjából. Tenálad van az élet forrása,
a te fényedben látjuk a világosságot.
Jóságod tartsa meg, kik tisztelnek téged,
a tiszta szívűeket őrizd meg hűségedben!"