Összegyűltünk, búcsúzkodunk

indulásra készen.

Szemünk végigjáratjuk még

ezen a vidéken.

 

Hosszú útra indulunk és

lassan neki vágunk.

Ez a sorsunk – költözni kell –

ilyen a világunk.

 

Ám ez itt a szülőföldünk

nem hagyjuk el végleg.

A tél után, meglátod,

a gólyák visszatérnek!

 

Visszahúzza a szívünket

e gyönyörű ország,

csak a tél nem nekünk való

a fagyos valóság.

 

Ám, ha beköszönt a tavasz,

újra visszatérünk,

visszavár a szeretett táj,

hazánk és a fészkünk!