Az Úr 2002-dik évének a kapujában, egy új remény küszöbén

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Vegyes_49442974_2060558190686455_4045832972056657920_o.jpgVajdahunyadon meglátogattam három vakációzó gyermekünket. Döbbenten álltam az egyszerû betongarázs ajtajában. Miután a szemem megszokta a félhomályt, becsuktam magam mögött a durva vasajtót. A garázs mélyén egy kihúzható kanapén ott szorongott a nagymama, az édesanya és a három gyermek. Az apa szeretettel tessékelt be és kínált hellyel. Megöleltem a tíz éves Robikát, tizenkét éves Máriát és a tizenhárom éves Petrát. 

Első kérdésem az volt, hogy jösztök-e Dévára Szilveszterezni? Nem, itthon akarunk maradni a szüleinkkel, válaszolták szinte egyhangúlag. 
A kis garázsban félhomály van, a betonfalon mint megannyi könnycsepp csillog a lecsapódott pára, a víz. Nincs itt karácsonyfa, nem sülnek, főnek finom ételek, ezek a gyermekek nem fognak szilveszteri kabarét nézni, sem petárdákat durrogtatni. Nincs itt semmi, ami az ünnepre utalna, és ezek a gyermekek mégis itt akarnak maradni. Itt a fűtetlen garázsban, a szüleik karjai között, a szülők test melegében, mely a hidegben, a sötétben egyetlen vigasságuk. 
Döbbenten állok, csodálom az Isten által a családba oltott szeretetet. Azt a végtelen ragaszkodást, mellyel átölelik egymást ezek az emberek. Ezek a gyermekek, ha kibomlanának az anyai ölelésből, húsz perc múlva már ott lehetnének a meleg vízzel telt fürdőkádban, és társaikkal együtt tiszta ruhában készülhetnének a szilveszteri ünnepségre. Ezek a gyermekek négy éve vannak nálunk, szeretik Déván, és őket is mindenki szereti, mert csendes, kedves, aranyos gyermekek, nem félszegségből maradnak, ők már elég nagyok, tudatosan döntöttek szeretteik mellett. 
Csodálom ezt a névtelen szegénységbe süllyedt családot. Együtt vannak! Édesanyjuk testével melengeti gyermekeit, a megfáradt édesapa, amit megtehetett azt próbált megtenni, sajnos képességeiből csak ennyire futja. Fejük fölött összecsapott a vad kapitalizmus hulláma, mely csak a legjobbakat választja ki és emeli vállára, a többieket, mint selejtet sodor a lefolyóba. Egyértelmű, hogy ez a házaspár képtelen a létfenntartáshoz szükséges dolgokat előteremteni. És mégis, együtt vannak és valami megfoghatatlan boldogság, szeretet lengi át a nyirkos félhomályt. 
Én Isten jelenlétét érzem a Szilveszter esti ragaszkodás, szeretet mögött. Betlehem nyirkos, sötét istállójában járok. Meghajtom fejemet, s mint ki csodát látott, megújult hittel, reménnyel indulok bele a holnapba, az új esztendőbe. E kis család egymást átölelő szeretete, a végtelen betlehemi Szeretet vízfénye a földön. S míg e Szeretet létezik, és a gyermekek karját az édesanya nyaka köré fonja, addig minden új év új csodát, Életet ígér. Úgy érzem, hogy azon a földön, melyen csendben, ilyen nagy csodák történnek, érdemes élni.
Szeretettel kívánom, hogy szeretteitek karjai között élhessétek meg, az új esztendőt! 
Böjte Csaba ofm

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Biztosan nem könnyű a babának világra jönnie, szegényke nagyon sír, de őt itt, e nagyvilágban egy csodás élet lehetősége várja olyan intenzitással, amit az anyaméhben álmodni sem tudott. Hisszük, hogy földi nehézségeink az örök életre való születésünk nagy csodái.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. június 24. hétfő, Iván napja van. Holnap Vilmos napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

A katolikus hit

Ha látok egy sízőt a hegyoldalon, amint nagyot esik és összetöri magát, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés rossz, mert nagyon össze tudja törni magát az ember, hanem azt, hogy az az illető ügyetlen volt, rosszul síelt – ettől még a síelést nagyszerű sportnak tartom.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube