Mária - Keresztények segítője, könyörögj érettünk!

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szentek_43629f0ed4d811b97cff835dd138d08a.jpgPassau – a Segítő Szűz Mária ősi kegyhelye

A város
Passau 2000 éves hagyományra visszatekintő, ősi város, századokon át a közép-európai kereszténység fontos központja, festői település Alsó-Bajorországban, a Duna, az Inn és az Ilz folyók találkozásánál – innen közismert neve: „a három folyó városa”.
A kelta, majd római erőd-város világtörténelmi jelentőségét 739-ben nyerte el, amikor püspöki székhellyé nyilvánították. Ettől kezdve a XVIII. századig a legnagyobb német egyházmegye püspöki székhelye volt. Innen irányították az egész osztrák-magyar régió keresztény hitre térítését. A bécsi Szent István dóm és Szent István magyar királyunk egyaránt a passaui székesegyház védőszentjétől, Szent István vértanútól kapta nevét.
A középkorban fontos kereskedelmi és ipari központ, jeles történelmi események színhelye volt Passau, virágzó művészettel. A régi kereskedelmi város nemzetközi jellegét ma is őrzik különböző stílusban épült templomai, középületei. Csaknem egész Európából találunk itt művészi alkotásokat. A mai városképet leginkább az olasz barokk uralja. A XVII. század nagy tűzvészei után ui. olasz mesterek építették újjá a várost. A XIX. század elején Passau politikai jelentőségét elveszítette. Püspöki székhelyként és kulturális központként azonban a mai napig fontos szerepet tölt be Bajorország életében. A Szent István székesegyház hatalmas belső terében a világ legnagyobb orgonája csendül fel. Az Inn folyó partjai felett emelkedik a világszerte ismert Mariahilf kegytemploma, amely századok óta zarándokok ezreit vonzza. Az 1978-ban alapított passaui Egyetemet európai hírű, rangos egyetemként tartják számon. Csaknem 10 000 hallgatója a város teljes lakosságának egy ötödét alkotja.
A Segítő Szűzanya kultusza
A német eredetű Segítő Szűzanya kultusz egy kép körül alakult ki. A Magyarországon is rendkívül népszerű Eleousza típusú képet 1514-ben festette id. Lucas Cranach. Az eredeti festményt 1611-ben I. János György szász választófejedelem ajándékozta Lipót főhercegnek, aki passaui püspök volt. Erről a képről Passauban egy másolat is készült 1622-ben. Az eredetit 1625-ben Lipót főherceg magával vitte Innsbruckba, míg a másolat Passauban maradt. A képnek tulajdonított csodák és egy látomás hatására épült az 1627-ben felszentelt passaui Mariahilf kegytemplom, amely azóta is híres zarándokhely Bajorországban.
1683-ban, a magyar történelemből is jól ismert bécsi győzelem után a kép az iszlám hódítás elleni harc jelképévé vált. A törökök IV. Mohamed török szultán vezetésével utoljára próbálták megostromolni Bécset 1683-ban. I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király családjával már korábban Passauba menekült, ahol az uralkodó vezetésével naponta imádkoztak a kapucinusok templomában Máriához a keresztény győzelemért. Ekkor eskette fel Avianói Márk, kapucinus szerzetes a keresztény csapatokat, amelyek „Maria hilf!” (Mária, segíts!) kiáltással indultak a kahlenbergi csatába. A csatába III. (Sobieski) János lengyel király vezette a keresztény hadakat, aki még hadba indulása előtt a Częstochova-i Mária kegykép előtt imádkozott a győzelemért. Így vonultak a törökök ellen a keresztény katonák, és 1683 szeptember 12-én a lengyel király vezette lengyel és birodalmi seregek (70000 fő) döntő győzelmet arattak Kara Musztafa Bécset ostromló, túlerőben lévő török serege (150000 fő) felett. A győzelem valóban isteni csoda volt.
Hálából építtette fel  I. Lipót császár Bécsben a Mariahilf templomot (az osztrák fővárosban egy egész kerület is viseli a Mariahilf nevet),  XI. Ince pápa pedig elrendelte szeptember 12-én Mária neve ünnepét – annak emlékére, hogy a keresztények Mária nevének segítségül hívásával vívták ki a történelmi győzelmet  Ezt követően a német nyelvterületen a Mariahilf kegykép tisztelete a Habsburg főhercegektől és hercegnőktől kezdve a napszámosokig minden társadalmi rétegben rendkívül elterjedt. 
Magyarországon is számos kegyhelye van a Segítő Szűzanyának, köszönhető ez nagyrészt a német telepeseknek, akik új hazájukba magukkal hozták Mariahilf tiszteletét. A Segítő Szűz tiszteletének terjedését ugyanakkor az is elősegítette, hogy a bécsi győzelem után kezdődött meg Magyarország felszabadítása is a másfél évszázados török uralom alól. A legjelentősebb magyar kegyhely talán Bodajk, ahol a Segítő Mária passaui változatának filiációját őrzik. Jelentős búcsújáróhely továbbá Baja. Mária könnye kegykápolnájában őrzik a passaui kép egyik másolatát. Budapesten is több templomnak van Segítő Szűz Mária oltára, az óbudai Kövi Szűz Mária templom a Segítő Szűz Mária kedves kis kegytemploma, és ugyancsak Mariahilf képek körül bontakozott ki a főváros melletti Solymár illetve Csobánka Mária kultusza.
Érdekességek:
A festő
Talán különös, de a német nyelvterületen legismertebb Mária kegykép eredetijét egy protestáns festőművész festette. A kor festőóriása, id. Lucas Cranach Luther Márton kortársa, sőt közeli jó barátja volt. Cranach maga is az evangélikus vallást követte, egyes források szerint ezzel magyarázható, hogy Máriát nem a hagyományos módon, égi dicsőségében, hanem glória, felhők és csillagok nélkül, egyszerű, gyermekét gyengéden magához ölelő édesanyaként ábrázolta. Az eredeti, Cranach által festett képet Lipót főherceg 1619-ben magával vitte Innsbruckba, ma is itt látható. A szó hagyományos értelmében kegyképpé valójában a Passauban készült másolat vált, hiszen ehhez kötődtek az első csodás imameghallgatások. A képről később több száz másolatot készítettek, s az ezek körül kialakuló kegyhelyek szinte gombamód terjedtek, különösen a német területeken.
Pálosok Passauban
A passaui Mariahilf kegytemplomát 1631-től, tehát gyakorlatilag a kezdetektől kapucinus barátok látták el belvárosi kolostorukból. Ők alakították ki az Európa-szerte ismert zarándokközpontot. 1803-ban, a szekularizáció idején a kapucinus kolostort feloszlatták, és a búcsújárás szinte teljesen megszűnt. A kapucinusok csak 1890-ben tértek vissza a városba. Néhány éve, 2002 őszén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Mária tiszteletükről jól ismert pálos rend tagjai vették át a kegytemplom ellátását.
Boldog Gizella sírja Passauban
A híres Mária kegytemplom mellett a magyar zarándokok kedvelt úti célja Passauban a hajdani bencés apátság Szent Kereszt temploma. Kereszthajójának déli fala előtt található Boldog Gizella sírja.
Gizella, Civakodó Henrik bajor herceg legidősebb lánya volt, II. Henrik császár nővére. 996-ban az első magyar király felesége lett. Fontos szerepet vállalt a kereszténység terjesztésében. Az ő vezetésével készült többek között az a miseruha, amelyben a királynő kezének munkája is benne van, és amely később a magyar királyok koronázási palástja lett. István 1038-ban bekövetkezett halála után az özvegy királynét politikai ellenfelei folyamatosan üldözték, ezért 1042-ben visszatért Bajorországba, és a passaui bencés kolostor apátnőjeként fejezte be számos megpróbáltatás közt telt földi életét.
www.konczeva.blogspot.ro

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

Mikor az ember elindul az élete útján mindenképpen szövetségest keres. Szeretné megfogni valakinek a kezét, akivel együtt valóra tudja váltani álmait. Számomra Jézus Krisztus csodálatos szövetséges, társ, jó az Ő kezét fogni, és hihetetlen győzelmekhez vezet, segít, ahogy tette eddig is. Nem érzek Benne fáradtságot, gyengeséget. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)

Ma 2017. november 23. csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Föl kell nőni

Pál apostol így ír: „Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube