1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_2017102216.jpgImádkozzunk az áldozatokért, mindazokért akik az 1956-os események kapcsán vesztették életüket!!

Miatyánk.....

Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.
A következőkben ebből a dukumentumból összeszedett fontosabb adatokat olvashatnak.
Az október 23-ai és az azt követő események során országosan mintegy 2700 ember halt meg,
ebből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 esetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a Központi Statisztikai Hivatal. Ezenkívül 100–150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma.
A halálesetek 78 százaléka Budapesten történt
A meghalt emberek közül 1945, vagyis a forradalmmal kapcsolatba hozható összes eset 78%-a Budapesten történt.
Az október 23-i és az azt követő eseményekkel kapcsolatba hozható halálesetek Budapest valamennyi kerületében előfordultak, de
a legtöbb halálozás a VIII. (435 fő), a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) történt.
Sokan haltak meg az V., a XXI. és a XX. kerületekben is, 218 emberről pedig nem lehet eldönteni, hogy hol halt meg.
Közel húszezren sérültek meg
Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év végéig közel 20 000, a forradalommal kapcsolatba hozható sérülést látott el.
A sebesülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta,
és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19–30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli. A sebesülteknek egyhetede volt nő.
Vidéken a legtöbb ember Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) halt meg.
A fővárosban legtöbben 24-én és 25-én haltak meg
A halálozások számát naponként vizsgálva kiderül, hogy Budapesten a legtöbben október 24-én (212 fő) és 25-én (206 fő) haltak meg, de któber 26 án, valamint november 4. és 8. között valamennyi napon is száznál is többen. Az október 23-án éjjel és 24-én az emberek egyharmada (93) a VIII. kerületben halt meg, de ezeken a napokon a VII és a IX. kerületekben is sokan haltak meg.
A meghalt emberek 
Az október 23-i és azt követő események miatt meghalt emberek 85%-a férfi, 15%-a nő.
A meghaltak közel fele 30 éven aluli volt, a legtöbben csupán 23 évesek voltak.
A meghalt nők általában idősebbek voltak, mint a férfiak: amíg a férfiaknál a 25 éven aluliak aránya 46%, a legalább 50 éveseké pedig 13% volt, addig a nőknél ugyanez az arány 3 és 28%. Budapesten ez az eltérés még jobban megmutatkozik: itt a meghalt férfiak 45%-a volt 25 éven aluli és 15%-a 50 éves vagy idősebb, ugyanakkor a nőknél ez az arány 30 és 32% volt.
Az október 23-i és azt követő események miatt
meghaltak közel 60%-a fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is.
A meghalt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkás (901 fő) volt, de jelentős számú közlekedési munkás (144 fő) is életét vesztette a harcokban.
www.origo.hu