Szent Kristóf Kápolna

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_31899280_1152927764849086_4378549176351326208_n.jpgSzent Ferenc Alapítvány Jubileumi Zarándokútja Egészen Erdély peremére vezetett ma! A szárhegyi, a gyergyószentmiklósi gyerekeink elkísérték a kedves zarándokokat a  Gyilkostóhoz és a Szent Kristóf kápolnában imádkoztunk mindazokért, akik az elmúlt 25 évben a bajbanlévő gyerekek szolgálatában a segítségünkre voltak!!

Tusnádfürdői és a csíkszentsimoni  házunk lakói, holnap a Szent Anna tóhoz zarándokolnak a kedves vendégeinkkel!

Hála és köszönet,

Csaba t. 

A kápolna "határhelyzet": a Kárpátokon átmenő út utolsó, illetve első állomása, erődpont, amely értelmezhető földrajzi és geológiai határpontként is, valamint kultúrák, vallások törésvonal-menti pontjaként egyaránt. Az alaprajz ellipszisének hossztengelye megfelel az ún. keletelt templomok helyzetének, (bejárat: Nyugat, oltár: Kelet) meghatározó jelentőséget tulajdonítva ezáltal az ősvallások legfőbb szimbólumának, a Napnak, a Tűznek. Felfogható a kápolna tengelye egy olyan jelképes fa törzseként is, amelynek északi ágain a sztyeppei kultúra és a bizánci vallás jelképei élnek, míg a déli ágakat az európai, nyugati kereszténység jelképrendszere ékesíti.
A templomot impozáns természeti látvány, sziklák tömegei és fenyőfélék oszloperdeje övezi, s mindez szinte folytatódik az épület szerkezetében. A domb alatt zúgó Békás patak a másik ős-elemünket, a vizet képviseli állandóan morajló hangjával. Mindez olyan panteista gondolatokat ébreszt, amelyek indokolják a természeti elemek belső térben való megjelenítését egyrészt a falfestészet eszközeivel, másrészt a berendezés megformálásával.
Az elképzelés szerint a kápolna már említett északi, homorú falfelülete hordozza a honfoglalás kori hitvilág és a korai kereszténység jelképeit. E rész uralkodó színvilágát a víz tónusai határozzák meg, a rajzos elemeken a szürke és a fekete dominál, míg a déli oldal - amelyen a kereszténység szimbólumai jelennek meg, - különös tekintettel a magyar történetiségből vett ábrázolásokra, egyházi jelképeink és értékeink tárgyi motívumaira - melegebb színeket ölt. (A körkép méretei: 130 cm magas és 24 méter hosszú.) Hasonlóképpen a hagyományra utal az erdélyi fafaragás elemeit idéző szakrális berendezés: az oltárasztal, a pulpitus, a szentségtartó, a keresztelő medence és a térben függő korpusz, a XVIII. századi fafaragás. A mennyezet deszkázata, az eget idéző csillagszerkezet díszes kiosztású, míg a padló a hossztengellyel párhuzamosan fut, erre helyeződnek halszálka elrendeződésben az egyszerű kivitelezésű padok, melyeket a sorok kezdetén faragott, festett járomkonty díszít. Hasonló megoldású a papszék, valamint a ministránsok széke is. A világítást a magasan körbefutó ablaksor természetes fénye, de szükség szerint rejtett elektromos világítótestek is biztosítják.
Történeti visszatekintés
A Gyilkos-tónál régi álom valósult meg 2001. július 28-án, a Szent Kristóf-kápolna felszentelésével. 10 évvel ezelőtt Hajdó István, akkori Gyergyó-kerületi főesperes a kápolnát "lelki Dévavár"-nak nevezte, amelybe szívek és lelkek épültek.” A Gyilkos-tónál, az 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amelynek megépítése - anyagi nehézségek és a második világháború miatt - meghiúsult. A terveknek akkor nyoma veszett, így csupán a szerencsi Zemplén Múzeumban megőrzött képeslap alapján alkothattunk fogalmat róla. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket valamint a körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. 1999 májusában megtörtént az építési terület előkészítése, a sziklás talaj geológiai vizsgálata, a 9x15 méteres kápolna helyének betájolása, kijelölése. Ezután Budapesten a Vigadó Galériában nyílt kiállítás "Hordozott ház" címen, amely bemutatta a kápolna környezetét, helyének kijelölési rítusát és az épület koncepcióját.
Az építési engedélyek megszerzése után szeptemberben hozzáfogtak az alapozási munkálatokhoz, amit 2000 tavaszán folytattak. Az ütemezés szerint a szerkezetkész épületnek év végéig kellett elkészülnie. Az építési időszak alatt folyt a belső építészeti látványelemek, a bútorzat és a körkép megtervezése is. A 9 x 15 méteres kápolna Keletre tájolt, alaprajza ovális, hagyományosan fából épült, vakolt falakkal. Két sorban 24-24 fenyőtörzs tartja a zsindellyel fedett tetőt. Belül szakrális körkép foglalja egységbe monda- és hitvilágunkat a szkíta aranyszarvastól a csíksomlyói Salvator-kápolna Krisztus-ábrázolásáig. Kívül a hatalmas fenyőtörzsek - mint Kristóf a gyermek Jézust, a világ urát - olyan könnyedén emelik a védő fedelet a megszentelt világ fölé. A kápolnát 2001. július 28-án szentelte Tamás József püspök Szent Kristóf vértanú, az utazók védőszentje tiszteletése. "A kápolna a felszenteléssel kiemelkedik a világból, megszentelt hely lesz, ahol megjelenik Jézus golgotai áldozata, és megszentelődik az ember" – mondta Tamás József püspök a felszentelés alkalmával. A Gyilkos-tó és a Békás-szoros csodálatos vidéke békességet kíván: Szent Kristóf vértanú, az utazók védőszentje, óvja mindazokat, akik ide zarándokolnak!
Fő támogatók: Illyés Alapítvány, Nemzeti Kultúrális Alapprogram, Segít a Város Alapítvány - Eger, Mandák Attila és családja, Málnási Csaba, Portik Csaba vállalkozó, Benedek Árpád vállalkozó.
Érdekesség:
Sok idegenből érkezett hívő is részt vett szombaton Gyilkostón a tavaly megszentelt római katolikus kápolna védőszentjének búcsúján. A szentmisét Kállai Emil piarista rendfőnök mutatta be. A szentmise végén Mandák Attila, az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány titkára – a kápolna építésének egyik legönzetlenebb támogatója – átadta Hajdó István főesperesnek a II. János Pál pápa áldását tartalmazó levelet. Abban a szentatya mindazokra áldását adja, akik a Szent Kristóf-kápolna felépítéséhez hozzájárultak vagy ott istentiszteleteket tartanak. Ezután a Szent Kristó Alapítvány által felajánlott Szent Kristóf- plakettek átadására került sor. A kitüntetést első alkalommal három édesanya vehette át Kállai Emil rendfőnöktől: a háromkuti 11 gyermekes Sándor Ida, az 5 gyermekes gyergyószentmiklósi Bács Anna, valamint a maga gyermeke mellett négy árvát vállaló, szintén gyergyószentmiklósi Kádár Lídia. (Hargita Népe, Bajna György, 2002).
A kápolna építője: Római Katolikus Egyház, Gyergyószentmiklós
www.epiteszforum.hu
www.szentistvanplebania.ro