A dombok között elterülő Tordátfalva talán legfontosabb jellemzője a csend és a nyugalom. Mint oly sok udvarhelyszéki település, ez a kis falu is ezt kínálja az ide érkezőknek.

 

 

A természet mély csendjét semmi nem zavarja meg, az illatozó gyümölcsfák, a zöldellő dombok, a kavicsos út ennek a nyugalomnak a mindennapi tartozékai. Ebben a kis faluban van a szakemberek által leírt legrégebbi, ma is álló és használatban lévő székely kapu. 1800-ban állították fel, a maga idejében még Orbán Balázs is láthatta, ma azonban már csak főbb elemei a régiek. A 208 éves székely kapu a 73 éves Kuti Margit néni portáján van, őt látogattuk meg.

Évszámok a gerendákban

Margit néni kedvesen fogad a tornác elé kiállva – egyedül él, özvegy, férje 1979-ben hunyt el. Családja történetét me­sélgeti a konyhaasztal mel­lett, a tragédiáknál könny fut­ja el szemét. 1935. április ti­ze­di­kén született ebben a ház­ban, é­desanyja – Fazakas Mar­git – ga­gyi származású (1910-ben szü­letett), anyai nagyapja viszont tordátfalvi. Szülei – édes­ap­ját Fekete Jenőnek hívták – el­váltak, édesanyja új­ból férj­hez ment. Az új férj magával hozta fiát is a tordátfalvi házhoz – Kuti Ferenc, tulajdon­képpeni mos­to­ha­test­vére lett Margit férje, 1950-ben házasodtak össze. Mint mindenki, ők is a helyi terme­lő­szö­vet­ke­zetben dolgoztak, ahol férje fontosabb feladatokat is ellátott. Két lányuk született, Mar­git néninek öt unokája van – illetve volt, mert egyikük, egy fi­atal lány három évvel ezelőtt férjével együtt szén-monoxid-mér­gezés áldozata lett Óc­falván. Margit néni csak Tor­dát­falván élt: nem ment el a fa­luból, itt dolgozott, nyug­dí­ja­séveinek mindennapjait is itt tölti, hű maradt kicsiny, de na­gyon szép szülőfalujához.

A mostani ház 1912 óta áll – az az épület viszont, amit a ma is álló székely kapuval együtt e­meltek, a mostani gyümöl­csös helyén állt. Benczédi Pál és Gombos Julianna (Margit néni édesanyjának neve­lőszülei) az első világháború kitörése előtt két évvel húzta fel a mostani épületet – a „tisztaszoba” mes­­tergeren­dájára az „Isten se­gedelméből építette Ben­czédi Pál és Gombos Julianna 1912-ben” felirat van vésve. Ami a régi házat illeti, a kaput is építtető Benczédi Zsigmond és Gombos Zsuzsanna neve megtalálható a mostani ház pincéjében egy gerendán, az 1802-es évszám mellett – a lebontott régi ház anyagát valószínűleg felhasználták az építéskor, a tölgyfagerenda így maradhatott meg, és így em­lé­keztethet a múltra.

Nem faragott kapu, de ez a legrégebbi

A székely kapuk legjelesebb kutatója, a máréfalvi Kovács Pi­roska adatai (Elődeink ha­gya­téka – udvarhelyszéki öreg szé­kely kapuk katasztere című, 2006-ban kiadott CD-jén az összes székelyföldi kapu ada­tai megvannak) szerint ez a tor­dátfalvi kapu a legrégebbi Ud­varhelyszéken. A legrégebbi fa­ragott kapu egyébként Ok­lán­don található, azt 1809-ben ál­lították. A tordátfalvi kapu kötőgerendájába az ANNO 1800 felirat van vésve. A fel­írás többi része: ÉPITETE BEN­CZÉDI SIGMOND GOMBOS SU­SANÁVAL. Margit néni sz­erint a kapu és a régi ház építtetői va­lószínűleg édesanyja ne­ve­lőszüleinek elődei lehettek. Arról nincs adat, hogy ki készít­hette. A kapu nincs festve és faragva, több része már nem az eredeti. Nyíló részei – Mar­git néni visszaemlékezése szerint – az 1940-es években ké­szültek, a régi zsindelyt pe­dig körülbelül harminc éve cse­­rélték ki a mai cseréptetőre. Mivel a cserepek súlya miatt folyamatosan dőlt a kapu, szükség volt a megerősítésre is: az idős asszony elmesélte, hogy a kicserélt ráklábak mellett betonnal erősítették meg, és traktorral húzták egyenes­re. A kapu azóta is szilárdan áll, sem időjárás, sem más té­nyező miatt nem került ve­szélybe. Több mint kétszáz évet bírt ki, történelmi viharokat, em­berek ezrei mehettek ki és be rajta. Kuti Margit néni portája maga az élő történelem, ami a házban és a környéken élt vagy élő emberek kitartását és földön való megma­ra­dását jelképezi az utókor szá­mára.

Kep Villa Tortha

„Tordátfalva az Álba patakába szakadó Lok pataka völgyfejében fekszik a gyönyörü lomberdő nőtte Falbükknek Fejtősarok nevü előhegye alatt; ott van a gyümölcsfák oceánjába foglalt falucska, mint kies oáz, sőt még az oázok pálmáit is, – hogy a csalódás valószinübb legyen, – pótolják a sugár magas jegenyefáknak hosszu sorai, melyeket a lakosok azért ültetnek ily nagy mennyi­ségben, hogy azt cserfa hiányában épület-fának használhassák. Tordátfalva nevét arról nyerhette, hogy a csiki kronikában emlitett Tordát, Bours fia, telepedhetett előbb ide, és igy keletkezése Szt. István korán felül vihető. A pápai dézmák regestruma 1332-ik évi rovatában 679. lapon Villa Tortha néven mint önálló egyházmegye van bejegyezve. Az ujabb korból pedig Tordátfalvának azon nevezetessége van, hogy jeles irónk, és publicistánk, Halmágyi Sándor, innen származik.”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Kep Csak kétszámjegyű házszámok

A közigazgatásilag Siménfalva községhez tartozó faluban jelenleg körülbelül százan élnek, többségükben idős emberek. A házszámok mind kétszámjegyűek. Az unitárius templom 1819 és 1823 között épült, a település az 1932-es évi pápai tizedjegyzékben templomos egyházként szerepel. Itt született Boros György, aki 1928 és ‘38 között unitárius püspök volt. Az utóbbi években egyre nagyobb divat lesz az ilyen félreeső falvakban a régi házak megvásárlása – ez alól Tordátfalva sem kivétel, nemcsak udvarhelyszéki, hanem távolabbi vidékekről idejövők is vásárolnak házakat és telkeket.

Katona Zoltán

Udvarhelyi Híradó