Globális jövőkép - 2025

Fel lehet-e számolni a szegénységet a földön?

Kelet-Európa az egyetlen olyan térség a világban, ahol az elmúlt két évtizedben mind a mélyszegénység, mind a mérsékelt szegénység nőtt. Jeffrey Sachs szerint - akit az amerikai Time magazin a világ száz legbefolyásosabb embere közé választott - a világ nem tűzhet ki kisebb célt maga elé, mint hogy 2025-re felszámolja a szegénységet a földön. A világ államainak többsége aláírta a "millenniumi fejlesztési célt", mely 2015-re a felére csökkentené a szegények számát, de Sachs most még messzebb megy, és olyan jövőképet vázol fel, amelyben 2025-re a világban már nincs mélyszegénység. 1820-ig a föld országai mind szegények voltak, az egy főre eső jövedelem mindenhol ezer dollár alatt maradt, mára azonban óriási különbség alakult ki a gazdag és a szegény államok között.
1820-ban az akkori világ leggazdagabb állama, Nagy-Britannia, és a legszegényebb térség, Afrika egy főre eső jövedelme között az arány négy volt az egyhez. Ma a leggazdagabb Amerikai Egyesült Államok és Afrika között már 20:1 a jövedelmi különbség. Az elmúlt kétezer évben tehát csak a legutolsó kétszáz év során nyílt óriási rés a gazdag és szegény országok között. A nagy globális jövedelmi egyenlőtlenségek új keletűek, aligha elengedhetetlen részei az emberi történelemnek; amilyen gyorsan kialakultak, olyan gyorsan meg is szüntethetők.
Mi a forrása a világban az óriásira növekedett jövedelmi különbségeknek? Furcsa módon egy igen apró tényező. A ma gazdag országok az elmúlt 180 év során minden évben kicsivel gyorsabban bővültek, mint a szegények. A leggazdagabb Egyesült Államok 1820 után évente átlagosan 1,7 százalékkal növekedett. Nyugat-Európa 1,5 százalékkal, Kelet-Európa 1,2-del, Latin-Amerika szintén 1,2-del, Japán 1,9-del, Ázsia 0,9-del, Afrika pedig csak 0,7 százalékkal. Ez a viszonylag kicsi ütemkülönbség okozta a gazdagság és szegénység közötti hatalmas rést. A növekedési eltéréseket döntően a technikai forradalmak váltották ki, vagyis alapvetően az a kis különbség, hogy egy ország alkalmazta-e az új technológiákat vagy sem. Döntően tehát nem a mennyiségek - a terület, a népesség, a belső piac nagysága, a természeti kincsek bősége - számítottak, hanem egy minőségi tényező: a modern technika alkalmazása.
A mélyszegénységet napi egydolláros jövedelem, a szegénységet a napi egy és két dollár közötti jövedelem jelzi. A világ szegényeinek 93 százaléka három térségben él: Kelet-Ázsiában, Dél-Ázsiában és a Szahara alatti Afrikában. 1981-ben még 1,5 milliárd ember élt mélyszegénységben, 2001-ben 1,1 milliárd, ami azt jelzi, hogy a Sachs által felvázolt jövőkép egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ugyanakkor Kelet-Európában is megjelent a szélsőséges szegénység: míg 1981-ben még alig volt mérhető, addig 2001-ben már régiónk lakosságának négy százaléka élt mélyszegénységben. Ez pedig egyértelműen a piacgazdasági átmenet következménye.
A Szahara alatti Afrika kivételével csak Kelet-Európában nőtt a mélyszegénység 1981 és 2001 között, a világ többi térségében jelentősen csökkent. A legnagyobb csökkenés Kelet-Ázsiában következett be, ahol húsz év alatt 60-ról 15 százalékra mérséklődött a szélsőséges szegénységben élők aránya. Ez elsősorban Kína és India átalakulásának az eredménye. Dél-Ázsiában 50-ről 30 százalékra csökkent a szélsőséges szegénységben élők aránya, ami a dinamikus, de a kínai és indiai növekedésnél szerényebb gazdasági bővülés eredménye.

Meglepő viszont, hogy a mélyszegénység fölötti, de még mindig mérsékelten szegénynek tekintett jövedelmi sávban nőtt a lakossági részarány egy sor térségben, így KeletÁzsiában, Dél-Ázsiában és Kelet-Európában. Kelet-Európában 1981-ben még csak a lakosság kevesebb mint öt százaléka élt mérsékelt szegénységben, 2001-re részarányuk már meghaladta a 15 százalékot. Így Kelet-Európa az egyetlen olyan térség a világban, ahol az elmúlt két évtized során mind a mélyszegénység, mind a mérsékelt szegénység nőtt, sőt jelentősen bővült. A 2025-re kitekintő magyar jövőképnek elengedhetetlen része a mélyszegénység teljes felszámolása és a mérsékelt szegénység megfelezése.

 

www.hetivalasz.hu