Mivel Szent László ereklyéjének az arad-gáji, Boldog Gizella nevére felszentelt templomban tartott ünnepélyes fogadása alaposan elhúzódott, csak rövid tudósítást közölhettünk róla.

Most megpróbáljuk bepótolni, mert a szertartáson lélekemelő, épülésünkre szolgáló gondolatok hangzottak el.

A délben kezdődött, a Máltai Segélyszolgálat Aradi Szervezetének a székhelyén megszervezett lelki délutánon a keresztútról tartottak elmélkedést, a szeretetről beszéltek a temesvári Bálint Klára preorátor közreműködésével, előadást tartott ft. Király Árpád marosi főesperes, az aradi Máltások lelki vezetője. A lelki délután végén Farkas Viktória elnök felolvasta a Máltai imát és a Szeretet himnuszát, majd átvonultak a templomba, Szent László ereklyéjének fogadására. Az ereklyét p. Böjte Csaba ferences szerzetes hozta egy ékesen aranyozott ereklyetartóban, amit arra a miséző asztalra helyezett, amelynek aljában Boldog Gizella ereklyéje látható.

Szentbeszédében Csaba atya Erdély védőszentje, Szent László életéről, szellemiségéről beszélt. Arról a vitézséggel párosuló, messzemenő emberségről, szeretetről, amivel nemcsak a barátait, hanem ellenfeleit, az ellenségeit is kezelte. A legyőzött ellenséget nem engedte kivégezni abban a reményben, hogy azt szeretettel baráttá, szövetségessé lehet tenni.

Az ereklyét Szent Lászlót halála után a nagyváradi székesegyházban temették el, ami azonban a történelem viharaiban elpusztult a sírhellyel együtt. Szerencsére, a pusztulást megelőzően, a maradványaiból egy csont-ereklyét Győrbe vittek. Évszázadok múlva, amikor Nagyváradon már nem lehetett találni semmit a nagy király maradványaiból, a helybeli püspök kért egy csontereklyét, ezért a győri csontot eltörték. Az 3 darabra tört, közülük a nagyobbak egyikét Nagyváradon, a másik kettőt Győrben, az egyházi kincstárban őrizték. Csaba atyának a győri ereklyék közül a kisebbiket sikerült elkérnie egy erdélyi körútra, melynek során nagy szeretettel hozta Arad-Gájba, meglátogatni Szent Gizella ereklyéjét. Mivel a tudomány jóvoltából már egy hajszál alapján is kimutatható valakinek a génállománya, tulajdonképpen Szent László érkezett közénk, aki a szeretett népének mindenképp ajándékot kívánt hozni, legfőbb erényeinek közkinccsé tételét. Istentől kapta a hatalmát, ezért tudta: vállalnia kell az Isten által rábízott feladatot, összebékítette a pártokra szakadt népét, tovább vitte a kereszténység útján. Nemcsak hirdette a szeretet parancsát, hanem maga is alkalmazta barátaira, ellenségeire egyaránt. A pártütők Lengyelországba száműzték, mégis szeretettel tért haza, elrendelte, hogy Szent István jobbjának a tiszteletére monostort építsenek, hogy a bencés szerzetesek őrizzék Szent István szellemiségét. Képes volt elmenni Koppány pártjának táborába is, hogy szeretettel próbálja integrálni őket a magyar kereszténységbe. A szeretet parancsa nemcsak az elesettek vigasztalására, hanem a megvédésükre is sarkallta, hiszen Besztercében kiszabadította a fosztogató kun karjaiból az elrabolt lányt. Nem a vitézeit küldte, maga indult az üldözésére. Családapaként is szentéletet élt, hiszen egyik leányát, Piroskát, aki Bizáncba ment férjhez, példás szent élete miatt a bizánciak avattatták szentté. László járta ki István király és Imre herceg szentté avatását is, tehát az Isten által rábízott feladatot példásan végrehajtotta. Mi lenne, ha a húsvét előtti nagytakarítást a szívünkben is elvégeznénk és elhatároznánk: ha törik, ha szakad megbékélünk mindazokkal, akikre haragszunk? Mert tudnunk kell: a szeretet szeretetet szül, míg a jóság jóságot vallások, nemzetiségek fölött is. Jó, ha tudjuk, hogy a horvát származású Fráter György kezdeményezte az erdélyi fejedelemségnek a létrehozását. Ne a szerzett sebeket tépjük tovább, hanem Szent László szellemiségében meg kell tanulnunk megbocsátani és szeretni. Nem lehet felemelőbb, építőbb húsvéti ajándék számunkra, mint hogy Szent László szellemiségében feladatunk bátor vállalása mellett gyakoroljuk a nemzetünk számára égetően hiányzó közösség- és családmegtartó szeretetet – nyújtotta át Csaba atya Szent László erényeit, húsvéti ajándékait szeretett erdélyi népének a nagyböjti zarándoklat minden állomásán, az arad-gáji katolikus templomban is.

A szentmise végén ft. Sándor Tivadar plébános könnyekig meghatódva mondott köszönetet Csaba atyának, amiért 3 évvel Szent Gizellának az ereklyéje általi hazaérkezése után – aki csak az arad-gáji hívek, illetve Passau város lakosai számára szent –, sok magyar nem is tud róla, noha idén a családok évét ünnepeljük. Ki lenne méltóbb példa a magyar családok számára, mint az első magyar szent család női tagja, aki köré 7 magyar szent csoportosul? Közülük csak maga maradt mostoha, nem avatták szentté. Reményének adott hangot, hogy a Boldog Gizella-tisztelők tömeges imái a szentté avatás elindítására késztetik az egyház vezetőit. Német nyelven is szeretnék kiadni a mezőhegyesi dr. Pálfi Erzsébet Boldog Gizelláról írt regényét, hogy az egész világon elterjedjen a tisztelete. A történelmi pillanat, hogy találkozhattunk Szent László ereklyéjével, átvehettük az ő drága ajándékait, az ő szellemisége serkentsen a pozitív irányú változtatásra, hogy kinyithassuk lelkünk kapuját a kegyelem, a szeretet felé – fejezte be ft. Sándor Tivadar plébános.

A továbbiakban Szent Lászlónak felajánlott énekes, verses ünnepi műsort adtak elő az arad-gáji, valamint a nagyszalontai gyermekotthonok lakói. A lélekemelő szertartás végén a hívek hosszú sorban járultak Csaba atya elé, hogy megcsókolhassák Erdély védőszentjének az ereklyéjét.

nyugatijelen.com