Isteni Irgalom Háza!!

Levél az ablakba! Csaba t. 

-------------------------------b_300_300_16777215_00_images_stories_DSC_7215.JPG

Kedves Csaba testvér

Egy kedves önkéntesünk levele ez. Milyen jó így vissza nézni magunkat.
Isten áldja, az Isten Irgalmasság Otthon lakói
Erzsike néni, a vak néni Bonyháról akit meg szoktunk látogatni
----------------------------
Kedves Éva néni, Adél, István nevelő és természetesen gyerekek!

 Egy hete, hogy eljöttem Tőletek.  Azóta is nagyon sokat gondolok az ott
eltöltött két hétre. Olyan élményeket, tapasztalatokat szereztem, amelyek
közül sok csak utólag tudatosult bennem, és amelyeket sose fogok
elfelejteni!

Sok kis élmény jut eszembe, melyek közül talán az egyik legszebb,
legmeghittebb a közös ima volt. De említhetném az olyan dolgokat, mint az
éjszakába nyúló lekvárfőzést, az állatrendezést, amikor bár kissé félve,
de Sanyi kérésére bevittem a kacsát a helyére. Amikor Csillával egy egész
este hősiesen, de annál inkább jó hangulatban pucoltuk a kacsát :). Pufit,
aki akkora, mint egy medve… A rengeteg ruhát és cipőt (életemben nem
láttam ennyit belőlük egy helyen), a biciklizést a nagylányokkal, amikor
megismertem a falut.  A sétákat Melivel a nénikhez, a félórás fogmosást
Biankával, a jó kis táncokat Kingával, a próbákat és a fellépést a
miniszínpadon.  A feredőzést a Nyárádban, amikor Andriskát mindenhol iszap
borította és a szép énekeket, amiket Lauráék énekeltek hazafelé. Gettát,
akinek nagyon megtetszett a nevem… :)
Azt, ahogy Tündi velem együtt számolta az oldalakat a kalóriatáblázatban!
A zakuszka receptjét, a finom székely almás húst, és persze az olajsütőket
:D Azt, ahogy Krisztián meggyógyult a piros ruháktól :) Boti sok-sok
segítségét! A két fiú, Sanyi és János egyedi stílusát, amire azért a
végére úgy érzem sikerült ráéreznem egy kicsit….
A Bonyhai kirándulást, ahol olyan történeteket, tanácsokat, útravalókat
hallhattunk Erzsi nénitől, amiket nem szabad és szerintem nem is lehet
elfelejteni. A misén a Mi Atyánkot, ahogy közösen imádkoztunk...
Azt, ahogy örülni tudtok a kis apró dolgoknak, annak amikor István nevelő
nálatok jár, a sok-sok ölelést, mosolyt és nevetést, amit kaptam…
…és folytathatném a sort, mert még rengeteg dolog eszembe jutna!

Remélem lesz még lehetőségem visszamenni Hozzátok! Én nagyon élveztem és
remélem azért néha hasznos tagja tudtam lenni a „családnak”! Köszönöm a
két hetet, azt, hogy befogadtatok, veletek tölthettem egy kis időt.

A nevelőknek sok erőt, kitartást, sok türelmet és sok szép pillanatot
kívánok!
A gyerekeknek azt kívánom, hogy maradjanak olyan jók legalább, mint eddig
és legyenek egymással türelmesek, amennyire csak tudnak, ne veszekedjenek
annyit azért egymással :) és persze sikeres tanévet!

Nem is gondolnátok mennyit tanultam Tőletek!

 Szép hetet kívánok ! Minden jót!
   Köszönettel: Kitti (néni)