2015. március 27.

b_300_300_16777215_00_images_stories_1469774_633145646727121_962119221_n.jpgDöbbenetes ahogyan a szeretet Istene magyarázkodik az emberek előtt!! A végtelen a porszemmel szóba állt, nem haragos, nem erőszakos, nem hívja tanúságtételül az ég villámait, érvel és szeret!! Ha Isten csak ezt a két utat válassza igaza bebizonyítására akkor nekünk is csak a bölcs érvelés és az áldozatos szeretet útja járható ezen a földön!! 
Nagyböjt van, én céljaim elérésére milyen eszközöket szoktam felhasználni? Az én lábam a Krisztus által mutatott utat járja? 
Szeretettel,
Csaba t. 
Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre ő megkérdezte tőlük: „Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében. Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?” A zsidók ezt válaszolták: „Nem a jó cselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus ezt felelte: „A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt – és az írás nem veszítheti érvényét –, hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: Káromkodol! – mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” Erre ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult.” És sokan hittek Jézusban.
Jn 10,31-42