2015. április 18. – Szombat

 

Csoda: Bármerre nézek csodát látok!! Néhány hete havazott és most a semmiből ilyen szép virágokat bont a magnólia!! Vízből, földből, napsütésből ilyen csodálatos virágok nyílnak a szemünk előtt, hogy a gyermekekről ne is beszéljünk!! Térdig, derékik csodákban járunk, és mégis olyan nehéz letérdelni és imádságos szeretettel köszönteni a Teremtőt!! Legyen ez a nap a csodákra való rácsodálkozásom napja!! Vegyem észre az ajándékok mögött a bennünket végtelenül szerető Istent!! 

Szeretettel, Csaba t. 

 

   A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, Jézus tanítványai lementek

   a tóra. Beszálltak a bárkába és elindultak a tavon át Kafarnaum felé.  Már

   rájuk sötétedett de Jézus még mindig nem volt velük. Erős szél fújt, és  a

   tó háborgott.  Huszonöt-harminc stádiumnyit  eveztek már,  amikor  látták,

   hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Nagyon megijedtek. De Jézus

   bátorította őket: „Én vagyok, ne  féljetek!” Fel akarták venni a  bárkába,

   de a bárka abban a pillanatban partot ért, éppen ott, ahová tartottak.

   Jn 6,16-21