2015. szeptember 1. – Kedd
A ma embere, akárcsak a gyermekek a mesében csak fehérben, feketében gondolkoznak: jó és rósz, Hófehérke, és Vasorrú Bába, nemeslelkű királyfi, és embert evő hétfejű sárkány! A mesében, és a kalandfilmekben a felek között nincs, híd, átjárat, csak harc, kard, fegyver, véres küzdelem!!
Karácsonnyal egy új időszámítás kezdődött!! Jézus számára minden egyes ember, a mennyei Atya által teremtett szép csoda, ezért hajlik le ö türelemmel, alázattal mindenkihez, és jósággal, bölcsességgel felemeli! Mesterünk példájára hinnünk kell, hogy a teljesen összetört, szenvedélyek mocsarába elsüllyedt emberben is ott ragyog az élő Isten szép arca. Ezért nekünk, keresztényeknek az a feladatunk, hogy a bőn fogságába esett testvéreinket felszabadítsuk arra, hogy ők is Isten gyermekeinek tiszta, boldog, szabad életét éljék!
Bűnben, összetörtségben élni nem csak veszedelmes, de gyötrelmes is! Szánjuk meg kegyesen testvéreinket, és jósággal, alázattal segítsük őket talpra állni, a fényre menni, szeretetben kibontakozni, kiteljesedni jócselekedetekben, örömben, békességben!
Jézus azt mondta, hogy mi nálánál nagyobb csodákat is képesek leszünk véghez vinni. Egészen biztos, hogy számíthatunk az Ő segítségére, ha testvéreinket nem elítélve legyőzni akarjuk, hanem gyöngéd szeretettel felakarjuk szabadítani a jóra, az emberhez méltó szabad életre!! Jézus hív, hogy emberek halászai legyünk, hogy az ő példájára mi is elmenjünk a századikért, az elveszettért és kiszabadítva, elvezessük a testvéri közösségbe, az Isten gyermeki élet szabadságára!
Az emberek jóságában hiszek, Csaba t.
----------------------------------------------
Jézus egyszer lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton ott
tanított. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt.
Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki így
kiáltozott: „El innen! Mi dolgunk veled, názáreti Jézus? Azért jöttél,
hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus
ráparancsolt: „Némulj el, és menj ki belőle!” Erre az ördög a földre
sújtotta az embert, és kiment belőle, anélkül, hogy bajt okozott volna
neki. Csodálkozás fogta el valamennyiüket, és egymás közt ezt mondogatták:
„Mi ez? Akkora hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek,
hogy kimennek a megszállottakból.” Ennek híre elterjedt az egész
környéken.
Lk 4,31-37
