Kelet Svájca lehetnénk!?

Az idén nagyon sokat utazgattam a házaink körzött Székelyföldön. Azt láttam, hogy sok - sok család szépen rendbe tartja az udvarát, itt is ott is nagyon szép virágos kertet lehet látni, sok szép növénnyel. De a kerítésen kívüli részek, a ház eleje, a sáncok, az utak mejéke nagyon elhanyagolt, gazos, amolyan senki földje. Elgondolkodtam, hogy ez miért van így?

Nem is olyan régen, minden faluban a csorda hazajárt, és biza a tehenek útközben le rágtak volna minden virágot, ezért nem is ültettek az emberek semmit a kerten kívül. Régebb az állatok - úgy nagyjából - le legelték hazafelé, meg le is taposták a gazt a sáncokban, így a régi rósz út mellett nem tűnt olyan gondozatlannak a házak eleje. Most kitiltották a csordákat a falvakból, sajnos legtöbb utcába már nem járnak állatok, az utakat itt is ott is szépen rendbe tették, és az égfelé kapaszkodó gaz így sokkal jobban sérti az ember szemét.

Székelyföld egyik húzó ágazata a falusi turizmus, legalábbis szeretnénk ha az lenne!  Sok sok ember átalakította kis lakását, hogy tudjon vendéget fogadni és egy kis pénzt tudjon "csinálni" magának a kedves vendégek jóságából. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne figyelmünket a házaink út felőli részére irányítanunk. Egy virágos szép falukép biztos, hogy vonzza a vendégeket, de a poros rendezetlen gazos út nagyon taszító tud lenni.

Gyermekeimnek mondtam, hogy egyetlen doboz szivar árából, két tő rozsa vásárolható tavasszal a piacon. Egy csomag szivar elfüstölése, sokak szerint körülbelül egy órát vesz el tőlünk naponta. Képzeljék el - mondtam nekik, - ha itt a Kárpát-medencében, ha csak egy millió ember, nap mint nap elültetne egy rózsatőt, és ha mindannyian egy - egy órát kertünk gondozására fordítanánk, mi történne? Képzeljük csak el milyen egészségesek lennénk, és ugyanakkor milyen szép lenne ez a táj, mely a szülőföldünk, melyben őseink nyugszanak, ahol nap mind nap élünk,  és melyben egykor mi is nyughelyt találunk. A gyerekek szinte egyszerre mondták: -"Csaba testvér nagyon szép lenne", majd egy kócos kisgyerek csendesen megjegyezte: "Akkor a svájciak hozzánk jönnének tanulmányi útra, gyönyörködni a mi szép hazánkban?!"

Politikusaink Erdélyből szeretnének kelet Svájcot csinálni. Adná az Isten, hogy sikerüljön nekik, imádkozom munkájuk eredményéért! Szeretettel azt javaslom, hogy ne várjuk tétlen az ő munkájuk gyümölcsét, hanem fogjunk össze, és mi egyszerű emberek tegyünk meg mindent, hogy szépségben, tisztaságban,  valóban kelet Svájca legyen a mi drága szülőföldünk. Itt van a szép ősz, ilyenkor lombhullás után lehet ültetni cserjéket, rózsatöveket,  orgona bokrokat, jázmint, különféle dísz fákat, és még nagyon sok más szép növényt. Persze az lenne jó, ha néhány szakember is megszólalna és segítene mederbe terelni az emberek jószándékát, hogy valóban szépek legyenek falvaink, városaink!

Vegyük észre, ma már nem jár haza a csorda, merjünk virágokat ültetni az ablakunk elé!

Sok szeretettel,

Csaba t.