Ezrek rótták le kegyeletüket a háborús hősök előtt Úzvölgyében

b_300_300_16777215_00_images_stories_Jo_Rendezvenyek_okumenikusmise-uzvolgye.jpgMa, május 12-én én is elmentem imádkozni a keleti Kárpátok vérrel áztatott völgyében! Több ezer testvéremmel együtt imádkoztam, azért, hogy a halottak itt az Úz-völgyében, de a világ valamennyi temetőjében békében nyugodjanak! Ugyanakkor azért is fohászkodtunk, hogy az élők ugyancsak békében éljenek itt e csodálatos völgyben is, de az egész Isten alkotta nagy világon!! 

A békés megoldást keresve, reményteli szívvel, 

Csaba t.
Ezrek vettek részt vasárnap délután az úzvölgyi katonai temetőben tartott ökumenikus istentiszteleten, mintegy tiltakozásképpen az oda – minden szakmai jóváhagyás nélkül – rekordgyorsasággal megépített román parcella ellen. Az eseményen azt a tiltakozó nyilatkozatot is bemutatták, amelyet rövidesen valamennyi érintett helyi és megyei hatóságnak, a kormánynak és az államelnöki hivatalnak is elküldenek. 
Mintegy 2500-an gyűltek össze vasárnap a Csíkszentmárton önkormányzata által gondozott úzvölgyi katonai sírkertben azon az ökumenikus tábori istentiszteleten, amelyen a szomszédos dormánfalvi önkormányzat önkényes „temetőfoglalása” ellen tiltakoztak békésen. Az ökumenikus istentiszteletet a rendkívüli helyzet rendezése érdekében létrehozott, a politikum, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselőit felsorakoztató székelyföldi kezdeményező bizottság hirdette meg.
Az eseményen az osztrák–magyar hadsereg azon 14 hősi halottjáról is megemlékeztek, akiknek sírjaira önkényesen betonkereszteket állított a román elesetteknek külön parcellát és emlékművet létrehozó dormánfalvi önkormányzat. Vasárnap a betonkeresztek, illetve a tiltakozásul a tövükbe helyezett mogyorófa feszületek mellé huszárok álltak, akik az ott elhantolt magyar katonák nevét tartották kezükben.
 Az ökumenikus istentiszteleten az összes történelmi magyar egyház képviseltette magát. A felszólalók arra kérték a hatóságokat, ne bolygassák meg az eltemetett hősök nyugalmát, és hogy békesség legyen, ne állandó ellenségeskedés. Az egyházi felszólalók sorát Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkész zárta, aki prédikációja végén arra kérte az egybegyűlteket, hogy fogják meg egymás kezét, és kiáltsák háromszor egymás után, jó hangosan azt, hogy ne bántsd a magyart, majd így összekapaszkodva mondják el közösen a Miatyánkot.
A székely és magyar zászlókat lobogtató jelenlévők így is tettek, ezáltal az esemény egyik legérzelmesebb pillanatává varázsolva a közös felkiáltást és imát. Az ökumenikus istentisztelet végén megtartott közös áldás után a szervezők azt a tiltakozó nyilatkozatot is bemutatták – és kérték az egybegyűlteket, hogy írják alá –, amelyet ígéretük szerint rövidesen valamennyi érintett helyi és megyei hatóságnak, a kormánynak és az államelnöki hivatalnak is eljuttatnak. A nyilatkozatot fel is olvasták, ebben pedig egy rövid helyzetismertetés után kiemelték, hogy a romániai magyarság tiszteletben tartja azoknak az elhunytaknak az emlékét, akik a világháborúk áldozataivá váltak, függetlenül attól, hogy hol nyugszanak és milyen nemzetiségűek.
A tiltakozó dokumentumban továbbá úgy fogalmaztak: a romániai magyarság itt él, itt dolgozik, itt fizet adót, és kultúrájával is ezt az országot gazdagítja, ezért számukra a dormánfalvi önkormányzat cselekedete több mint kegyeletsértés. Hozzátették: őseik nyughelyének meggyalázása jelképes üzenetű, és összesíti azokat a sérelmeket, amelyek a Romániában élő magyarokat érik kulturális és történelmi, szellemi és tárgyi, nemzeti és gazdasági életének becsmérlésével, megkérdőjelezésével és megakadályozásával. 
A nyilatkozat szerint a romániai magyarság nevében a történelmi egyházak, az önkormányzatok, a civil réteg és a romániai magyar politikai szervezetek képviselői állampolgári jogaik és a közigazgatási törvények alapján a következőket követelik: a kegyeletsértő tevékenység nyomán kialakult összes törvénytelenség kivizsgálását, és a törvényszegők megbüntetését; a kegyeletsértő beavatkozás során eszközölt összes módosítás haladéktalan visszaállítását az eredeti állapotba; a települések és a megyék közötti határok azonnali hatállyal való rendezését, hogy hasonló visszaélés többet ne történhessen; a magyarsággyalázó és történelemhamisító folyamat azonnali megállítását; nyilvános bocsánatkérést a meggyalázott temetőben nyugvó katonák hozzátartozóitól és a sértett nemzetektől. A tiltakozó nyilatkozat felolvasását követően számos politikus is beszédet mondott, amelyek során többször is terítékre került a dormánfalvi önkormányzat által elhalasztott avatóünnepség. 
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta: az elmúlt száz év tapasztalatai alapján nem hisz a román félnek, ezért arra kérte az egybegyűlteket, hogy május 17-éig ne teljen el úgy nap, hogy senki sem látogat ki a temetőbe, és aznap is menjenek el minél többen, hogy jelen legyenek, ha esetleg mégis megtartanák az ünnepséget.
 A vasárnapi rendezvény végül a magyar és a székely himnuszok közös eléneklésével zárult.  
www.szekelyhon.ro

Ne bántsd a magyart!– több ezren imádkoztak és tiltakoztak a román temetőfoglalás ellen az úzvölgyi sírkertben
b_300_300_16777215_00_images_stories_Jo_Rendezvenyek_okumenikusmise-uzvolgye10.jpgMakkay József Mintegy 2500-an gyűltek össze vasárnap a Csíkszentmárton önkormányzata által gondozott úzvölgyi katonai sírkertben azon az ökumenikus tábori istentiszteleten, amelyen a szomszédos dormánfalvi önkormányzat önkényes „temetőfoglalása” ellen tiltakoztak békésen. A székely és magyar zászlókat lobogtató résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben követelik: azonosítsák és vonják felelősségre az osztrák–magyar katonatemető felforgatóit, a sírkertet állítsák vissza eredeti formájába, ugyanakkor fékezzék meg a magyarellenességet. 
Több ezren vettek részt vasárnap délután a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye törvénytelenül átalakított magyar katonai temetőjében tartott ökumenikus istentiszteleten, és kiáltották egymás kezét megfogva: Ne bántsd a magyart! 
Az összekapaszkodásra és a közös felkiáltásra Demeter Sándor Lóránd székelyderzsi unitárius lelkész szólította fel az összegyűlteket. A Csíkszentmárton önkormányzata által gondozott úzvölgyi katonai sírkertben tartott ökumenikus tábori istentiszteleten a szomszédos dormánfalvi önkormányzat önkényes „temetőfoglalása” ellen tiltakoztak békésen. A vasárnapi ökumenikus istentiszteletet a rendkívüli helyzet rendezése érdekében létrehozott, a politikum, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselőit felsorakoztató székelyföldi kezdeményező bizottság hirdette meg.
Az eseményen az osztrák–magyar hadsereg azon 14 hősi halottjáról is megemlékeztek, akiknek sírjaira önkényesen betonkereszteket állított a román elesetteknek külön parcellát és emlékművet létrehozó dormánfalvi önkormányzat.  Vasárnap a betonkeresztek, illetve a tiltakozásul a tövükbe helyezett mogyorófa feszületek mellé huszárok álltak, akik az ott elhantolt magyar katonák nevét tartva álltak díszőrséget. Az ökumenikus istentiszteleten valamennyi történelmi magyar egyház képviseltette magát. 
A felszólalók arra kérték a hatóságokat, ne bolygassák meg az eltemetett hősök nyugalmát, és hogy békesség legyen, ne állandó ellenségeskedés. Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta, azért imádkozik, hogy Bukarestben legyenek olyan bölcs vezetők akik belátják, hogy mindenkire szükség van ebben az országban, olyanok, akik nem akarják elüldözni innen az embereket, hanem vonzóvá próbálják tenni számukra az országot. Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója a temetőfoglalókért imádkozott.
„Azokért imádkozunk, akik azt hiszik, hogy azáltal szereznek, oroznak maguknak hazát, hogy elveszik mások pihenését, elveszik, mások jelképeit, mások hitét, akik azt hiszik, hogy a szabadságot egymás kezéből kell kicsavarni, és nem tudják, hogy csak együtt, egymást megbecsülve egymást élni engedve lehetünk igazán olyanok, amilyennek isten megálmodott bennünket” – fogalmazott a sepsiszentgyörgyi lelkész. Bíró Erika szörcsei református lelkész megemlítette: a magyarság ellen törők egy kis szolgálatot is tettek, mert már-már elaludt a közösség, most viszont a völgyben ismét felhangzik a himnusz és a magyar könyörgés.
A székely és magyar zászlókat lobogtató résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezték: a temető önkényes átalakítása több mint kegyeletsértés, ez összesíti azokat a sérelmeket, amelyek a Romániában élő magyarságot napról-napra érik. A petícióban többek között azt követelik: azonosítsák és vonják felelősségre a katonatemető felforgatóit, a sírkertet állítsák vissza eredeti formájába, fékezzék meg a magyarellenességet, továbbá kérjenek nyilvánosan bocsánatot a meggyalázott temetőben nyugvó katonák hozzátartozóitól és a sértett nemzetektől. A nyilatkozatot valamennyi érintett helyi és megyei hatóságnak, a kormánynak és az államelnöki hivatalnak is elküldik.
Amint arról beszámoltunk, ezt megelőzően a kulturális tárca közölte, nincsen törvényes lehetőség a román emlékmű felavatására, a dormánfalvi polgármester pedig elhalasztotta a május 17-ére tervezett eseményt.
• Fotó: Gábos Albin 
www.kronika.hu

Az őrtűz vészt jósolt, de Úz-völgye halott katonáit mégsem szennyezi gyalázat
Április 30-án kétségbeesett írással fordult a székelység a magyar sajtóhoz Rekviem egy magyar katonatemetőért címmel.
A Mediaworks online oldalain az írást leközölte, majd a helyszínen, Úz-völgyében készített anyaggal hívta fel a figyelmet arra, hogy első világháborús magyar katonai temetőben állítólagos román hősöknek emeltek emlékművet, és készítettek sírokat, amit május 17-én akartak átadni – írja a Feol.
1000 magyar katona nyugszik az Úz-völgyében, amely az első világháborúban stratégiai fontosságú átjáró volt, és az itt harcoló katonáink megvédték Magyarország határát. A területtel szomszédos román Bákó megye illetékesei úgy döntöttek, hogy román emlékművet állítanak a magyar sírok felett. Szombaton ezért őrtüzet gyújtottak a székelyek a katonai temető mellett. A terület parlamenti szenátora, Tánczos Barna elmondta, a székelyek úgynevezett lármafákkal, őrtüzekkel üzennek a határvidékről hegyről hegyre, dombról dombra, hogy vész van, hogy baj van. – Ugyanezt szeretnénk mi is üzenni ma este, hogy baj van a határvidéken, baj van az Úz-völgyében, hisz katonasír-gyalázás folyik itt néhány hete, és erre szeretnénk felhívni a nagyvilág figyelmét. – mondta az RMDSZ politikusa.
Tánczos Barna szenátor kezdeményezte az őrtűzgyújtást az Úz-völgyében levő magyar katonai temető bejárata előtt
A székelyek élőlánccal készültek megakadályozni a május 17-re tervezett román emlékműátadást, amire a román belügyminisztérium reagált is, és két nappal a Mediaworks írása után közleményt adtak ki, hogy az átadást elnapolják, mert nincsenek meg hozzá a szükséges engedélyek. De a szombati őrtűzgyújtáskor megtudtuk, hogy a román hatóságok visszalépése sokkal erőteljesebb.
– Minden minisztérium, minden olyan racionálisan gondolkodó hatóságvezető vagy miniszter, aki a dokumentumokat megnézte, úgy döntött, hogy az intézményét nem viszi tovább a törvénytelenség útján, és azt kérték, állítsanak le mindenféle munkálatot, és május 17-én ne legyen román emlékműavató. – tájékoztatta Mediaworksöt Tánczos Barna.
A tervek szerint csak azután történhet bármiféle építkezés, ha feláll az a román–magyar bizottság, amely 2008 óta a 300-assal megjelölt törvény értelmében minden egyes katonai sírhely alkalmával fel kell álljon, el kell járjon. Az érintett megyei önkormányzatok csak ezután kezdeményezhetnek bármiféle emlékműépítést. A Mediaworks információi szerint, már ismert az a terület Bákó megyében, ahova áttelepítik a román katonáknak állított kereszteket, majd visszaállítják a fakereszteket a magyar katonák sírhantjai fölé.
b_300_300_16777215_00_images_stories_Jo_Rendezvenyek_NZP6798768x512.jpgAz őrtűz meggyújtását követő percben szivárvány jelent meg az Úz-völgye felett. – Isten velünk van, akkor ki ellenünk? – hangzott el a ropogó tűz mellől
A magyar már régóta tudja, a román ígéret illékony dolog, ezért Táncos Barna szenátor kitart a készenlét mellett addig, amíg Úz-völgye magyar katonai temetője nem kerül vissza eredeti állapotába. – Meg szeretnénk mutatni, hogy itt vagyunk, hogy az őrtüzeink égnek, hogy minden este meg tudjuk gyújtani, még a 21. században is Székelyföldön az őrtüzeinket. És el tudunk jönni minden este, minden nap, a reggeli, a délutáni, az éjszakai órákban is, hogy megvédjük azt, ami a miénk! – erősítette meg az RMDSZ parlamenti politikusa.
Az Úz-völgyében vasárnap délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a székely keresztény egyházakkal közösen. Az Úz-völgyi istentiszteletre Csíkból, Gyimesből és természetesen az őrvidékről érkeztek emberek.
Fotó: Nagy Zoltán Péter / Fejér Megyei Hírlap
www.beol.hu

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„…az ember hálás, örül mindannak, amit a jó Isten adott neki, ezért viszonzásul önmagát adja ajándékul. Nagyon szeretnénk ezt szépen megélni, nem visszatartani semmit, Istennek szánt ajándékká válni testestül-lelkestül, de az ember megtapasztalja, hogy milyen gyenge és gyarló, és hol ezt, hol azt kicsinyesen visszalop magának.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. május 26. vasárnap, Fülöp és Evelin napja van. Holnap Hella napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

A hit minket boldoggá tesz

Szent Péter volt az első pápa, az összes többi az ő utóda.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube