2015. április 15. – Szerda

Fent a gyergyói hegyekben olvad a hó! Bár már itt is ott is megjelentek a tavasz kis szigetei, de azért még a tél az úr!! Én a kibontakozó szép tavaszban hiszek mely nem csak a természetben, hanem az emberi világunkban is fényt, meleget tud hozni! Hiszem, hogy Krisztus mikor arra biztatott a Miatyánkban, hogy nap mind nap kérjük az Isten Országának az eljövetelét, akkor nem egy utópia kergetésébe hajszolta az Őt követő embereket, hanem egy elérhető célt tűzött elénk!! Ahogy hiszem, hogy el jön a tavasz, bár lábam alatt hideg hó csikorog, ugyan úgy hiszem, hogy Isten Országa is felragyog számunkra, még akkor is, ha ma a körülöttünk lévő gyűlölet és fagy keményen belénk mar!! A tavasz kis szigetei lassan össze fognak érnek, és újból virágba fognak borulni a hegyi kaszálok, és azt is tudom, hogy a tél bénító félelmeiből, erőszakos gyűlöletéből kitörő emberiségre termékeny tavasz virrad!! Csaba t. 
--------------------------------------------------
Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök
élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a
világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik
ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt
Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az
emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik
gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot,
és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki
azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson
nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.”
Jn 3,16-21