„Az  aratnivaló sok, - mondja Jézus Krisztus - de a munkás  kevés. Kérjétek hát az  aratás Urát, küldjön  munkásokat aratásába. Menjetek!"
Félelmetes az a tunyaság, mely a világunkon van! Ma még a drága fiataloknak a kezébe Isten szentírást, kelyhet, áldást osztó keresztet akar adni, de ha nem fogadják el, és ha így mennek a dolgok, akkor gonosz emberek fegyvereket fognak a kezünkbe adni, melyet sírva is, de muszáj lesz megfogni,  és használni! Döntenünk kell, vagy az Isten Országát építjük, és testvéreinket a szeretetre, az irgalomra tanítjuk, vagy a közömbösség, a kapzsiság útját járva, egymást, magunkat a pusztulásba taszítjuk!!
Ma még lehetőségünk van dönteni, nyújtsam ki a kezemet Krisztus keze után, fogjam meg jó erősen, és hagyjam, hogy vezessen bizalommal az aratásba!!
Szeretettel,

Csaba t.

Az  apostolok   kiválasztása  után   Jézus  kiválasztott   más   hetvenkét tanítványt, és  elküldte  őket kettesével  maga  előtt minden  városba  és helységbe, ahová menni  szándékozott. Így szólt  hozzájuk: „Az  aratnivaló sok, de a munkás  kevés. Kérjétek hát az  aratás Urát, küldjön  munkásokat aratásába. Menjetek!  Úgy küldelek  titeket,  mint bárányokat  a  farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek  egy házba, először is ezt  mondjátok: „Békesség e háznak!” Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti  békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, és azt  egyétek és igyátok, amijük  van. Mert méltó  a munkás a  maga bérére. Ne  járjatok házról házra.  Ha  egy  városba  érkeztek,  és  szívesen  látnak  titeket, egyétek,  amit  elétek  adnak.  Gyógyítsátok  meg  ott  a  betegeket,   és hirdessétek: „Elérkezett  hozzátok  az  Isten  országa!”  De  ha  betértek valamelyik városba, és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: „Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de tudjátok meg:  Elérkezett hozzátok  az Isten  országa!” Bizony,  mondom nektek: Szodomának  könnyebb  sorsa  lesz  azon  a  napon,  mint  ennek  a városnak.”

Lk 10,1-12