Rita, a fiatalasszony megtapasztalta férje kegyetlen, züllött, durva természetét. Házaséletük elviselhetetlenül nehéz, de tudja, hogy Isten legfőbb parancsa a kitartó, gyógyító szeretet parancsa, és ezért nem hátrál meg. Hosszú évek önfeláldozó szeretete, jósága, imádságos kitartása, meghozza férje megtérését. A házastársi szeretet győzedelmeskedik a bűnös vágyak felett, és boldog, kiegyensúlyozott lesz az életük.
A fiatal Ritának döntenie kell, lelkében vágyat érez a szerzetesi élet iránt, de szülei kérésére igent mond a gazdag Paulo Mancini kérésére és férjhez megy. Vállalja a házastársi, családanyai hivatást.
Szent Rita szülei egyszerű emberek voltak, a mezőn dolgoztak. Egy fa árnyékában az alvó kislányra méhraj telepedett. Szülei megijedtek, de nem estek kétségbe, hanem imádságos szeretettel, óvatosan megtisztították, kimentették épen, egészségesen lányukat a méhek közül.
CASCIAI SZENT RITA
(1381. Roccaporena-1447. május 22. Cascia) Egyházi ünnepnapja május 22. (rózsaszenteléssel ünneplik) Jelképe: Piros rózsa Reménytelen, kilátástalan helyzetben lévők, az édesanyák és a meddő nők védőszentje
Röpül az idő és itt a csodaszép nyár. Többen kérdezték, hogy a nyáron lesz-e kertépítő lelkigyakorlat Csíksomlyón. Természetes, hogy a nyáron is nagy nagy szeretettel hívom, várom a csíksomlyóiakkal együtt mindazokat akik szeretnének szép dolgokat művelve, virágot, fát ültetve lélekben is újjá születni.
Antal atya verse Boldog Apor Vilmos püspökről:
|
Csaba testvér elmélkedései
|
Csaba testvér elmélkedése:
Meglátogattuk az ereklyével Boldog Vilmos szüleinek a sírját, meg családjának ősi otthonát Torján, azt a helyet ahol ő is gyermekkorában talán a legboldogabb volt... jó volt így megajándékozni egy boldogot... lehet, hogy ez butaság, de azért olyan jó dolog jónak lenni, kitalálni mások vágyait és szelíden teljesíteni azt...
Boldog Apor Vilmos ereklyéje Csíksomlyón
A középkor embere a különféle tudományokat előszeretettel nevezte: "Ancilla Domini!", azaz a jó Isten szolgáló lányainak. Sajnos Isten szolgáló leányai, a tudományok művelői közül az utóbbi évszázadokban többen felemelték hangjukat a Teremtővel szemben, és sokan megkérdőjelezve sőt tagadva létét, kigúnyolták az Istent.
|