Gábor Áron ágyúját hazahoztuk, ez rajtunk állt

„A sors úgy hozta, hogy ma, 162 esztendővel a magyar szabadságharc után és a marosvásárhelyi véres március 20. évfordulóján, Románia kulturális minisztereként, tisztelettel és nagy örömmel jelenthetem ki: hazahoztuk Gábor Áron egyetlen megmaradt rézágyúját” - mondta Kézdivásárhelyen az ünneplő közönségnek Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, a főtéri Gábor Áron szobornál megtartott beszédében.

„A minap olvastam az egyik újságban, hogy az ágyú hazaérkezett. Kedves székely barátaim, az ágyú nem hazaérkezett, hanem hazahoztuk. A jó és a rossz idő, meg a betegség érkezik, nem állhatunk az útjába. Az ágyút hoztuk, ez rajtunk állt” - tette hozzá beszédében a tárcavezető.
Kelemen Hunor azt is hangsúlyozta, amikor az év elején szóba került az ágyú hazahozatala, sokan kételkedtek az ügy sikerében. Mégis megvalósult a cél, mert voltak, akik nem engedtek a kishitűségnek. „A tavaly ősszel azzal az üzenettel jártam végig Erdélyt, hogy le kell győznünk kishitűségünket. Mérgesek, bosszúsak, szomorúak, türelmetlenek lehetünk – de kishitűek nem. Mert negyven év után, csupán négy hétbe került, amíg megoldottuk a bukaresti múzeum pincéjébe rejtett ágyúcső hazahozatalát. Bizonyára nem kellett volna negyven évet várni erre a pillanatra. De úgy tűnik, most jött el az ideje” - ismertette a rézágyú Sepsiszentgyörgyre, majd Kézdivárhelyre kerülésének történetét a miniszter, aki úgy vélte, nem szentségtörés ma azt mondani, hogy a székely ágyúöntő mester alkotásának lelke van. „Mert a harangoknak is lelkük van. Gábor Áron ágyúi pedig székely harangokból készültek. A hazahozott ágyú egyben Gábor Áron üzenete is: győzzük le kishitűségünket, tegyük a dolgunkat, végezzük a munkánkat” - hangsúlyozta Kelemen Hunor Kézdivásárhelyen.
Március 14-én, a kulturális és örökségvédelmi miniszter Nagyszalontán ünnepelte a márciusi ifjak által kivívott szabadságot. „A mai nap nemcsak emlékezés, de ünnep is. Én ünnepelni jöttem Nagyszalontára” - mondta a Kossuth Lajos szobornál megtartott ünnepségen Kelemen Hunor, aki arra is emlékeztette az ünneplő közösséget: hosszú út, sok munka, viták,  türelem és megértés vezetett el odáig, hogy a romániai magyarság békében ünnepelhet a nemzeti napon. „Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, ami 1990 márciusában történt Marosvásárhelyen. Fiatal újságíró voltam, amikor láttam Marosvásárhelyen a félrevezetett, leitatott és felbőszített tömeget, éreztem a vad gyűlöletet, másfelől pedig a félelmet és az elszántságot” - idézte föl a fekete március emlékét Kelemen Hunor, és hozzátette: az akkori tragikus események óta hosszú idő telt el, Romániában sok minden változott, de még több dolognak változnia kell. „A boldog ünneplést, azt hiszem, nekünk, magyaroknak még meg kell tanulnunk. Példát vehetnénk azoktól a nemzetektől, amelyek történelmi eseményeiket valóságos karneválként, örömünnepként élik meg. Együtt örülnek jobboldaliak és baloldaliak, mérsékeltek és radikálisok, fiatalok és idősek. Ezt kell nekünk is megtanulnunk” - mondta végezetül a miniszter.
Nagyszalonta és Kézdivásárhely után Kelemen Hunor miniszter a nyeregestetői koszorúzáson vett részt, majd Csíkszeredában a Vár téri ünnepi megemlékezésen mond beszédet.
(rmdsz.hírszerk.)