Az európai kereszténység új szakaszba lépett

ImageErdő Péter bíborosnak, a CCEE elnökének és Jean-Arnold de Clermontnak, a KEK elnökének köszöntő szavaival ma délelőtt megkezdte munkáját a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés Nagyszebenben.

 

 

 

Erdő Péter bíboros megnyitó beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai keresztények élete új szakaszhoz érkezett. Ezt a nagygyűlést akár egy folyamatnak, zarándokútnak is tekinthetjük, mely az előző két nagygyűlés lépéseit követi. A baseli találkozó idején, 1989-ben Európát még egy szomorú fal választotta ketté. A mostani nagygyűlés vendéglátó országa, Románia más kelet-európai országokhoz hasonlóan máig hordozza ezeknek az időknek a következményeit. Bár földrészünk azóta politikai és gazdasági változásokon ment keresztül, a földi mennyország nem jött el. A második nagygyűlésre Grazban került sor 1997-ben. Akkoriban Európa már a szabadság és az egység útjára lépett, de az emberi és keresztény értékeket vallóknak olyan új kihívásokkal kellett szembesülniük, mint például a globalizáció, az igazságtalanság, a környezet válsága, a szekularizáció és a biotechnológia gyors fejlődése. Az emberek egy része céltalanul él, mások életük értelmét keresik.

Ezekben a napokban nem szabad megfeledkeznünk a nagygyűlés jelmondatáról: „Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. Reménység Európa megújulására és egységére". Mindezt János evangéliumából vettük, aki azt mondja: „Az Ige volt az igazi világosság, mely megvilágít minden embert." Emelt fővel kell járnunk, mert a keresztség szentsége által megkaptuk Krisztus világosságát. Ugyanakkor alázatosnak kell lennünk, mert az Evangélium szolgái és hirdetői vagyunk. Ki kell nyitnunk a szívünket, hogy így Krisztus világossága és szeretete általunk mindent embert körülöleljen – fogalmazott a CCEE elnöke.
A II. Vatikáni Zsinat hangsúlyozta: a keresztények közötti szakadás következményeként az Egyház egyre nehezebben tudja megjeleníteni és közvetíteni az egyetemességet. Az egyik legnehezebb feladat az, hogy a keresztények szívükben megbékéljenek. A keresztények egysége azonban nemcsak érzelmi kérdés, hiszen az egyes egyházak tanítása is sok mindenben eltérő.
Nagyszebenben Krisztusra akarunk tekinteni és Benne megtalálni az egyetlen, igazi tökéletes fényt. Első feladatunk, hogy kereszténységünket elmélyítsük és megéljük. Az ökumenét nagy mértékben hátráltatja hitünk elhagyása vagy a felületes keresztény élet. Ha Krisztus hitelt érdemlő misszionáriusai akarunk lenni, hű tanítványaivá kell válnunk. Az egységhez csak az igazság és szeretet útján juthatunk el – figyelmeztetett Erdő Péter.
Másik fontos feladatunk szembenézni a modernitás és a szekularizáció kihívásaival. Meg kell mutatnunk, hogy a Szentírás minden kultúrával párbeszédet tud fenntartani és mindegyiket gazdagítja. A nagygyűlés legfontosabb célja, hogy elmélyítse és bővítse az ökumenikus kapcsolatokat – hangsúlyozta a magyar prímás.
Beszéde végén Erdő Péter bíboros megköszönte az egyházaknak és Nagyszeben városának, hogy vendégül látják a nagygyűlést, majd a Szentlélek segítségét kérte az elkövetkezendő napokra.
Forrás: Magyar Kurír