Napi evangélium

Mi is a farizeusok kovásza?! Jézus a képmutatást, a látszat jámborságot nagyon elítéli! Sajnos lépten-nyomon fellelhető ez a lelki lepra a mai világban is! Magunkat szenteknek tartjuk és egymást elítéljük, leszóljuk, a másikból nem a jót, hanem a rosszat hozzuk ki! Nem megszenteljük imádságos, kitartó jósággal a környezetünket, hanem próbáljuk magunkkal és másokkal is elhitetni, hogy testvérünk selejt, nem jó semmire, kidobni való kacat! 

Szeretnéd tudni, hogy hol jársz az életszentség útján? A válasz nagyon egyszerű! Jézus Krisztus mellett az emberek szentekké váltak! Az a szent, aki a környezetében élő embereket megszenteli! Ha a te környezetedben jók, kedvesek, szorgalmasak, becsületesek, szentek az emberek, akkor nyugodtan borulj le Krisztus előtt és örömmel adj hálát, mert jó úton jársz! De ha sok - sok rossz ember van körülötted, akkor te nagyon-nagyon messze vagy az életszentségtől, és sírva borulj le Teremtőd előtt és kérjed magad számára a megtérés kegyelmét, mert egészen biztos, hogy a farizeusok útján jársz!

Szeretettel kérlek, hogy csendesedjetek el, nézzünk alázattal magunkba, és a nagyböjti szentidőben tartsunk őszinte bűnbánatot! Ne másban keressük a hibát, hanem mindenki saját magában!

Szeretettel, 

Csaba t. 

A tanítványok egy alkalommal áthajóztak a Genezáreti-tavon.

Elfelejtettek kenyeret vinni magukkal, és csak egy kenyerük volt a bárkában. Jézus a lelkükre kötötte: "Vigyázzatok! Óvakodjatok a farizeusok és Heródes kovászától!" Ők egymás közt arról beszélgettek, hogy nem hoztak magukkal kenyeret. Jézus észrevette, és így szólt: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Még most sem értitek, és nem fogjátok föl? Még mindig érzéketlen a szívetek? Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, hogy amikor öt kenyeret megtörtem ötezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt válaszolták: "Tizenkettőt." "És amikor hetet törtem meg négyezer embernek, hány tele kosár maradékot szedtetek össze?" Azt felelték: "Hetet." Erre újra megjegyezte: "Hogyan lehet, hogy még mindig nem értitek?"

Mk 8,14-21

"Jézushoz mentek, és vitatkozni kezdtek vele." Mk 8,11

A családi élet rákfenéje a vitatkozás! A gyerekeimet arra biztatom, hogy soha ne vitatkozzanak, mert abból semmi jó nem szokott kisülni, inkább a nevelőket tanítsák meg szépen beszélni! Adjanak ők maguk jó példát! Ha a nevelő kér valamit tőlük, akkor ők szépen, mosolyogva mondják, hogy: "igen nevelőnéni, most mindjárt megcsinálom," vagy: "hogyne nevelőnéni, én itt vagyok, rám számíthat!" Ha a nevelő nap mind nap ezeket és ezekhez hasonló mondatokat hall, akkor nem csak, hogy megtanulja ő is kívülről, hanem ha mi akarunk valamit kérni, akkor ő is örömmel mondja, hogy "igen", vagy "hogyne drága kicsi fiam!" Az igazság az, hogy eddig akik kipróbálták, mindenkinek összejött, és mivel én garanciát is vállalok a pedagógiai szolgáltatásaimért, ezért örömmel újságolhatom el, hogy eddig még senki nem jött panasszal, olyan gonddal, hogy nem működik a nevelők nyelvleckéje!

A családban is ki kell próbálni, nagyon egyszerű! Merem állítani, hogy a kedves férjed, a drága feleséged is hamar fog tanulni, és te azt amit jósággal, türelemmel elvetsz, azt bátran le is arathatod az egész család örömére! 

Hajrá, induljon a keresztény nyelvlecke!

Szeretettel,

Csaba t. 

Kép: Gyergyóremetei napközi csoport

Egy alkalommal farizeusok mentek Jézushoz, és vitatkozni kezdtek vele.

Égi jelet kértek tőle, mert próbára akarták tenni. Ő lelke mélyéből felsóhajtott, és így szólt: "Miért akar jelet ez a nemzedék? Bizony mondom nektek: ez a nemzedék nem kap semmiféle jelet." Ezzel otthagyta őket. Ismét hajóba szállt, és átkelt a Galileai-tó túlsó partjára.

Mk 8,11-13

"Jézusnak megesett rajta a szíve." Mk 1,40

Szeretet, jóság, figyelmesség! Emberi tiszta érzelmek?! Jó látni, hogy Jézus Krisztus nem egy hideg kovács, hanem szeretettel, jósággal, érzelmeitől vezetve dönt, végzi a megváltói küldetését! Ma oly sok ember él hideg, számító közömbösséggel, és egyetlen iránytűre, a gazdasági mutatókra figyelve hozza meg a végső döntését! Igen, sajnos sok - sok ember fásultan, fáradtan, senkire, semmire nem figyelve megy előre, és balgán csak a maga pillanatnyi céljait nézve él, fogyaszt, birtokol, halmoz rozsdás, málló "kincset".

Szeretettel biztatlak, lépjünk rá Jézus útjára és minden munkánkban töltse be szívünket a szeretet és a jóság, és irgalmas figyelmességgel kísérjük testvéreink mindennapi életét!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így kérlelte: "Ha akarod, te meg tudsz tisztítani engem!" Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki:

"Akarom! Tisztulj meg" Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult.

Jézus szigorúan ráparancsolt, és mindjárt elküldte ezekkel a szavakkal:

"Vigyázz, ne szólj erről senkinek egy szót sem, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért mutasd be a Mózes rendelte áldozatot, bizonyságul nekik". Ám az, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább kint, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek.

Mk 1,40-45

„Sajnálom a népet." Mk 8,1

Ma nagyon sok rosszkedvű, szomorú ember él a földön! Pedig érzelmek, őszinte, tiszta ragaszkodás, szeretet nélkül nem lehet, nem érdemes élni! Ha csak gépiesen végezzük az Isten által ránk bízott feladatokat, a mindennapi munkánkat, akkor nagyon messze vagyunk még Jézus Krisztustól! Nekünk nem csak el kell végeznünk a feladatainkat, hanem azt örömmel, jósággal, szeretettel kell elkezdenünk és befejeznünk, minden nap azért, hogy Krisztus szép vonása felragyogjon az arcunkon!  

"Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem."

Szeretettel, 

Csaba t. 

Kép: Piros Anna szép szerelmes verseket ad elő Nagyváradon!

Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek.”

Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?”

Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét.

Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.

Ezek az evangélium igéi.  

Mk 8,1-10

 "...egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét." Mk 7,31

Jézus azt teszi amit tőle kérnek! Mint Isten, egészen biztos, hogy tudott ennek az embernek a gondjáról, de nem megy el magától segíteni! A  süketnémának a rokonai, barátai  viszik a bajban lévő embert Jézushoz és kérik, hogy segítsen! A családomban, környezetemben bajban lévő embereket, - kiken én nem tudok segíteni,  - elviszem imádságos szeretettel Jézus elé? Tudok imádságos összeszedettségben közbenjárni Jézus Krisztus előtt az én testvéremért?! 

A térden álló embernek hatalma van, az alázatos ima áthatol az egeken, fohászkodjak bajban lévő testvéremért mert Isten jóságos, szeret minket, és ma is szeretné elhalmozni ajándékaival, csodákkal a világunkat!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Kép: A tegnap meglátogattam, hajdani diákjainkat, imádkoztam szép családjukért.

Jézus eltávozott Tírusz vidékéről, és Szidonon át a Galileai-tóhoz érkezett, a Tízváros környékére. Ott egy süketnémát vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrehívta őt a tömegből, ujját a fülébe dugta, majd nyállal megérintette a nyelvét. Azután föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: "Effeta", vagyis "Nyílj meg!" Erre megnyílt a süket füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt.

Jézus megparancsolta, hogy ezt senkinek se mondják el. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és azt mondták: "Mindent jól cselekedett: a süketeknek visszaadta hallásukat, a némáknak pedig a beszédet."

Mk 7,31-37

A létért való küzdelem, lépten-nyomon megtalálható a szentírásban is! Jézus nem azt mondja, hogy dőljünk hátra, majd ő az angyalokkal piros szőnyeget terít  elénk és trombitaharsogás közepette méltóztassunk bevonulni a mennyek országába! Nem, nem ezt mondja, hanem azt, hogy nekünk is küzdenünk kell a létünkért! Ez a szír, föníciai asszony imádkozik, alázattal kér Jézustól segítséget, és döbbenetes, de Jézus nemet mond! Az asszony nem adja fel, bölcsen, alázatosan zörget újból, kér, és kérése meghallgatásra talál! 

Érdemes elgondolkoznunk, vajon mi mennyire vagyunk kitartóak, ha a falba ütközünk akkor képesek vagyunk újból kezdeni? Kéréseinket érvekkel, bölcs gondolatokkal megtoldva, merjük újból előterjeszteni? 

Azt látom, hogy oly hamar feladja az ember az álmait! Nem jön egyből össze, akkor már nem is kell, megsértődünk, bevágjuk a durcát, dühösen elfordulunk és hagyjuk, hogy érzelmeink, indulataink sodorjanak bennünket! Tegnap hoki mecset néztünk. Egy-egy győzelemben mennyi edzés, küzdelem, fáradság, kitartás van! Miért gondolnánk, hogy az élet más területein, csak úgy ajándékba osztanák a győzelmeket?! Szorítsuk össze a fogunkat, és Istenben bízva vegyük elő életünk szép céljait, álmait és kitartó munkával valósítsuk meg! Egyetlen életünk van, Istentől szívünkbe ültetett egyetlen álmunkat se adjuk fel! Az akadályok nem azért vannak, hogy megállítsanak, hanem csak azért, hogy próbára tegyék és acélosítsák az akaraterőnket! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Jézus egyszer Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Itt betért egy házba, és bár rejtve akart maradni, jelenléte mégsem maradhatott titokban.

Egy asszony, akinek leányát tisztátalan lélek szállta meg, tudomást szerzett róla, odasietett hozzá, és a lábához borult. Az asszony szír–föníciai származású pogány volt. Azt kérte tőle, hogy űzze ki leányából a gonosz lelket.

Jézus először elutasította: „Hadd lakjanak jól előbb a gyermekek; mert nem helyes, ha elveszik a gyermekek kenyerét, és a kiskutyáknak vetik!” De az asszony így folytatta: „Igaz, Uram, de az asztal alatt a kiskutyák is esznek abból, amit a gyermekek elmorzsálnak.” Jézus azt válaszolta: „Szavad jutalmaként menj! A gonosz lélek elhagyta leányodat.”

Amikor hazaért, leányát az ágyon fekve találta. Már elhagyta a gonosz lélek.

Mk 7,24-30

"Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt." Mk 7,14

Jézusnak ez a szép tanítása nagyon fontos mindazoknak, kik szeretnék Mesterünk ránk vonatkozó parancsát teljesíteni: "Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,48). Kívülről nem lehet beszennyezni az embert, és ezt nem csak mondja a mi Megváltónk, hanem a nagycsütörtöki, nagypénteki eseményekben saját életében is bizonyította, hogy még ott a kereszten is lehet tisztán, szentül élni, meghalni! A Krisztus követő szentek élete is igazolja ezt a nagyon fontos tanítást! Láttuk Maximilian Kolbe atya életében, hisz ő a maga életszentségét kínszenvedése közepette, a második világháború poklában is töretlenül megélte! 

Fontos, hogy e tanítás másik oldalán is elgondolkodjunk! Kívülről nem lehet senkit megszentelni! Jézus, bár egészen biztos, hogy nagyon szerette volna, nem tudja megszentelni Heródes udvari papjait, a gazdag ifjút, Júdást, de a bal latort sem! A belülről jövő rossz, hitványság eltorzítja a vonásainkat, de a szívünkben felfakadó szeretet, jóság, irgalom, bölcsesség képes bennünket megszentelni! Kívülről akár a teológiai tanulmányok, akár egy kolostor csendes környezete nem fog senkit automatikusan szentté tenni!

Saját életemnek én vagyok az ura, nem dőlhetek hátra, nem számíthatok arra, hogy majd valaki engem is ölbe vesz és becipel a mennyek országába! De saját kárhozatomért sem tehetek senkit bűnbakká, hiába vádolok bárkit az én "megrontásommal", mert saját életemért én vagyok a felelős! Minden ember ott van a pályán, előtte pattog a labda, a közönség drukkolhat vagy fütyülhet, a győztes gólt mi kell berúgjuk a kapuba, ezt sem a bíró, sem az edzőnk, se a torkát kikiáltó szurkolók nem tehetik meg!

Hajrá, ébredjünk feladatunkra, és nagy léptekkel induljunk el az életszentség útján!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: "Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt." Amikor Jézus a népsokaság elől bement a házba, tanítványai megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Ezt felelte: "Hát még ti sem értitek? Nem tudjátok, hogy amit megeszik az ember, az nem szennyezheti be, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, és a félreeső helyre kerül?" Ezzel tisztának mondott minden ételt.

Aztán így folytatta: "Ami az emberből ered, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és ez teszi tisztátalanná az embert."

Mk 7,14-23

Egy kedves családhoz hívtak, és mikor odaértem kiderült, hogy e családnál aznap disznót vágtak, s nagy-nagy szeretettel invitáltak a finom disznótoros vacsorához. Pénteki nap volt, és én megszoktam tartani e böjti napot! Egy pillanatra elbizonytalanodtam, majd csendben elgondolkoztam és sorba raktam a parancsolatokat. A szeretet parancsa isteni parancs, a böjti szokások, előírások egyházi, emberi parancsok! Éreztem, ha választani kell, akkor egyértelmű, hogy Jézus Krisztus szeretet parancsolata az első! Jó étvággyal és szó nélkül elköltöttem a testvéreimmel a vacsorát, és hazafelé alázattal elmondtam egy tized rózsafüzért, hogy Isten iránti szeretetemet azért ezen a napon is ki tudjam fejezni a magam módján!

"Igen rövid parancsot kaptál: - mondja Szent Ágoston - Szeress, és tégy, amit akarsz. Ha hallgatsz, szeretetből hallgass; ha kiáltasz, szeretetből kiálts; ha korholsz, szeretetből korholj; ha kímélsz valakit, szeretetből kíméld; a szeretet gyökere legyen meg benned, s ebből a gyökérből csak jó fakad."

Kisebb testvéri szeretettel biztatlak, bátorítlak a királyi útra, a szeretet parancsának betartására,

Csaba t. 

Abban az időben összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.

A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?”

Ezt a választ adta nekik: „Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van:

Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem.

Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok.

Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.”

Azután így folytatta: „Ügyesen kijátsszátok Isten parancsait, hogy a magatok hagyományait megtarthassátok. Mózes azt hirdette: Tiszteld atyádat és anyádat, és aki atyját vagy anyját átkozza, halállal bűnhődjék! Ti ellenben azt tanítjátok: Ha valaki azt mondja atyjának vagy anyjának: amivel segíthetnélek téged, az »korbán« vagyis Istennek szentelt áldozati adomány, annak nem engeditek meg, hogy bármit is tegyen apja vagy anyja érdekében. Így a magatok hagyományával kijátsszátok Isten parancsát, és még sok más ehhez hasonlót tesztek.”

Mk 7,1-13

Az emberek Jézushoz özönlöttek és meggyógyultak! Csodálom, hogy Jézus mennyire elérhető, megszólítható, megérinthető, neki mindenkire van ideje, ereje, kedve! Milyen szépek ezek a jézusi vonások! Lehet, hogy én nem tudok csodát tenni, halottat támasztani, de lehet, hogy nem is ott kellene kezdenem, hanem csak ott, hogy testvéreim, társaim merjenek felkeresni, megszólítani, őszintén elbeszélgetni velem.... 

Milyen gyakran mondogatom, hogy nincs időm, nem érek rá, most erre, vagy arra nincs erőm?! Szoktam elbújni csigaházamba, kikapcsolni a telefonomat, hátat fordítani az engem kereső testvéremnek?!

Imádkozzunk, hogy Isten adja meg nekünk, hogy mindenkinek mindene lehessünk, drága megváltónk Jézus Krisztus példájára! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és ott kikötöttek.

Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték, ahol a hír szerint Jézus tartózkodott.

Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult.

Ezek az evangélium igéi.  

Mk 6,53-56

Krisztus szeretete sürget minket! Ő maga is hajnalban nagyon korán kell és imádságos összeszedettséggel sürgeti társait, hívja, hogy keljenek útra:  "Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen ezért jöttem."  Mk 1,39

Jézus Krisztus 

Jézus nem csak a maga feladatát látja az emberek vigasztalásában, bátorításában, tanításában, gyógyításában, a jó cselekedetek végzésében, hanem ezt a feladatot adja mindannyiunknak: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok! Ahol a kincsed, ott a szíved is." Mt 6,20

Arra születtünk mindannyian, hogy jók legyünk, jót tegyünk, s a világ arcát mosolyra igazítsuk! Itt Erdélyben a fél év végén egy hetes vakációt adtak. Kimentem a dévai ház elé, és mindjárt találtam néhány szomorú gyereket akiknek anyukájuk nem telefonált, nem viszi haza őket a vakációban. Belém kapaszkodtak, sétáltunk egyet, játszva körbejártuk az udvart, a kolostort és közben nagyokat kacagtunk: "sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs"!!! 

Olyan egyszerű az élet, nem kell mindig nagy dolgokra gondolni, Jézus nem készít "világmegváltó terveket", egyszerűen megy és szeret! Péter anyósa lázas beteg, elmegy és meglátogatja, kedvesen szól hozzá, a szeretet szeretetet szül, a néni felkel és felszolgálja Jézusnak a vacsorát, aztán mennek jóságos szeretettel tovább! Hol a Mestert nem fogadják, onnan mosolyogva továbbmennek, Jézus nem keresi a feladatokat, a vele szembe jövő feladatokat oldja meg türelmesen!

Milyen jó lenne, ha rá mernék lépni Jézus Krisztusnak erre az egyszerű, természetes, jókedvű útjára, ha mernék én is mindig szeretni ott ahol vagyok, éppen azt, aki felém fordítja az arcát, úgy ahogyan a testvéremnek leginkább szüksége van rám!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Abban az időben Jézus kijött a zsinagógából, és elment Simon és András házába. Simon anyósa lázas betegen feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak. Jézus odament hozzá, megfogta a kezét, és fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik.

Amikor lement a nap és beesteledett, odavitték hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város ott szorongott az ajtó előtt. Jézus pedig sokakat meggyógyított, akik különböző bajokban szenvedtek; és sok ördögöt kiűzött. De nem engedte megszólalni őket, mert tudták, hogy ő kicsoda.

Hajnalban Jézus nagyon korán kelt. Kiment (a házból), elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele lévők utánamentek. Mikor megtalálták, azt mondták neki: „Téged keres mindenki!”

De ő azt felelte: „Menjünk el máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, – hiszen ezért jöttem.” És ment, hirdette az evangéliumot a zsinagógákban Galilea egész területén, és kiűzte az ördögöket.

Mk 1,29-39