Bővebben: 2018. november 30. - Szent András ApostolIma Románia védőszentjéhez, Szent András apostolhoz!!
Kedves Szent András Apostol! Szeretlek elképzelni, amint nézed ahogyan Keresztelő Szent János alámeríti a mi Urunk Jézus Krisztust a Jordán folyóba! Ragyog az égen az áldott nap, és te bátortalanul megszólalsz: Mester, hol laksz? Krisztus rád mosolyog és meghív az otthonába! Milyen szép lehetett 50 kilométer gyalogút a Megváltóval és a jövendő Szent János apostollal hármasban.... hogy is mondjam, irigyellek! Mi mindenről beszélgethettetek a hosszú úton? Repülnek az órák, fogynak a kilométerek, s ti fáradtan, izzadtan megérkeztek Názáretbe! Mária fogadja Szent Fiát és örömmel köszönt titeket is, vacsorához hív, ó, hogy szeretnék oda kuporodni mellétek! A pislákoló mécsbél fényénél, az asztalon párolog a lencse főzelék vagy a rántotta, Mária finom főzte, és ti beszélgettek. Jézus lelkesen szól a szeretet parancsáról melyre szeretné megtanítani az egész világot, ti kerek szemekkel hallgatjátok! Az éjszaka lassan leereszkedik, ellobban a mécses, Mária megágyaz, és ahogyan a Szentírás írja, aznap ott is aludtatok drága Mestereteknél! Néhány nap múltával, munkából jövet, bátyáddal Péterrel az egész éjszakai sikertelen halászattól fáradtan kiköttök üres kézzel a Galileai tenger partján, és a halat vásárló emberek forgatagában ott áll Jézus Krisztus! Nem volt fogás, elmarad a piac, de Jézus szelíd jósággal megszólítja az ott őgyelgő embereket! Azon a reggelen az isteni gondviselés nem halat, hanem annál sokkal értékesebbet, az örök élet igéit nyújtja a parton állóknak! A beszéd végén kieveztek a selymesen hullámzó vízre, majd megtörténik a csoda, szakadoznak a hálók! A halfogás csoda, de számodra talán még nagyobb csoda, hogy a kemény, sziklának nevezett testvéred, Péter leborul a bárkában Mestered lábához, bűnbánó szívvel! Jézus átölel és meghív: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!” Ott a hullámzó habokon táncoló törékeny bárkában mondtál testvéreddel együtt igent az életre szóló hívatásra, Krisztus világmegváltó küldetésének apostola lettél!
Szent András Apostol,  ma, november 30-án a te ünnepnapodon, mint Románia védőszentjét köszöntünk! Erdélyt, az én szülőföldemet 100 éve ennek az országnak ítélték a nagyhatalmak, így én is Román állampolgár lettem! Szent András, te a én védőszentem is vagy, az erdélyi magyarok nevében arra kérlek, hogy a Mesteredtől tanult szeretet útján vezesd ennek az országnak a lakóit egy nyugodt, párbeszédre épülő békés, jobb jövő felé! Taníts meg bennünket, Románia földjén élő gyermekeidet arra az egyszerű, természetes, élő szeretet-közösségre, melyet te ott Jézus Krisztus mellett Galilea földjén megéltél. Járj közbe, mint ennek az országnak védőszentje Krisztus Urunknál, hogy a nagyvilágnak ez a parányi szeglete, a Kárpátok koszorújához bújva ne a torzsalkodás, a kapzsiság földje legyen! Szent András, eléd borulva szeretettel kérlek, hogy esd ki Megváltónknál, hogy Románia ne a szülőföldjüket szomorúan elhagyó emberek átkozott országa legyen, hanem az igazságosságra épülő testvéri szeretet földje, ahol becsületes munkája után megérdemelt jólétben, jól érezheti magát mindenki aki itt született, vagy akit a jószerencse erre a földre hozott! 
Krisztus, segíts bennünket, hogy Romániát, Szent András földjét, akaratod szerint Isten országává tegyük!
Mint Román állampolgár, 
Csaba t. 
Kép: A jövőbe néző gyermekeinkkel.
A Galileai-tenger mentén járva meglátott két testvért: Simont, akit Péternek is neveznek, és Andrást, a testvérét. Éppen hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Kövessetek engem, és én emberek halászává teszlek titeket!” Erre azok otthagyták hálóikat, és követték őt.
Amint onnan továbbment, meglátott másik két testvért is: Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost. Apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javították a csónakban. Őket is elhívta. Ők is otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt.
Mt 4,18-22
Bővebben: 2018. november 29. - CsütörtökMég negyven nap és Ninive elpusztul! Jónás szavára a niniveiek nem kétségbeestek, hanem bűnbánatot tartottak! A végső dolgokról szóló jövendöléseknek nem az a célja, hogy félelmünkben összekuporodva elbújjunk s feladjuk elkezdett munkánkat, hanem az, hogy bűnbánatot tartva, javainkat egymással megosztva megtérjünk és még nagyobb lendülettel végezzük mindazt, mit Isten jónak látott ránk bízni! Jézus Krisztus szemünkbe nézve, mosolyogva nagyon sokszor mondta, hogy ne féljünk, hanem bízzunk a mennyei Atyánkba, kinek gondja van az ég madaraira, a mezők virágára, aki felkelti napját jókra, gonoszokra egyaránt! Testvéreim, mi nem a kishitűség lelkét kaptuk, hanem hegyeket mozgató erőt,  felhívást Isten országának építéséhez, az evangélium hirdetéséhez a világ végéig! 
Isten angyala ha személyesen, bizalmasan elmondaná, hogy holnap itt a világ vége, én azonnal kiállnék a reményt hirdetve, mert meg vagyok győződve, hogy Teremtőnk ki ily sok szépet ajándékozott, ki megteremtett bennünket egymásnak, magának, ennyi szép, csodálatos ajándék után egészen biztos, hogy mindennek a végén nem fog rosszat adni gyermekeinek! "Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik". Kor I levél 2,9 Isten ajándékot készít az ő gyermekeinek, és én ezt az ajándékot, - még a testi halált is - kíváncsi tisztelettel várom! Igen, elfogadom a fizikai halált, mert Szent Ferenc atyámmal hiszem és vallom,  hogy: "boldogok, akik magukat megadták te szent akaratodnak, Második halál nem fog fájni azoknak."
A végső dolgok előtt alázattal meghajolva, 
Csaba t. 
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, akik magukat megadták
te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek Uramat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
és nagy alázatosan szolgáljátok.
Jézus így jövendölt Jeruzsálem pusztulásáról és a saját második eljöveteléről:
Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása! Akkor, akik Júdeában vannak, fussanak a hegyekbe; akik a városban, meneküljenek el; és akik vidéken vannak, vissza ne térjenek! A bosszúállás napjai ezek, hogy beteljesedjék mindaz, amit az írás mond. Jaj, a várandós és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy gyötrelem lesz a földön, és az ítélet haragja sújtja ezt a népet. Lesznek, akiket kardélre hánynak. Sokakat fogságba hurcolnak pogány népek közé. Jeruzsálemet pogányok tiporják, amíg idejük be nem telik.
Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a Földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel.
Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.
Ezek az evangélium igéi.  
Lk 21,20-28
Bővebben: 2018. november 28. - Szerda"Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.” Lk 21,19
A középkor lelki nagymesterei arra törekedtek, hogy állhatatossággal megőrizzék lelkük nyugalmát! A szent egykedvűség keresett, vágyott cél azok számára, kik magasba törnek, akik az igazi boldogságot, Istent keresik! A fiatal szerzetest annak idején kiküldték, hogy válasszon ki egy sziklatömböt, és egyik nap azt szép szavakkal dicsérje, hízelgéssel becézgesse, majd másik nap szidja, sértegesse, csúf rágalmazó szavakkal illesse! Aztán hétvégén megkérdezték tőle, hogy mi volt a kő reakciója az ő szavaira, viselkedésére? A hasonlat adott, az aki elindul Isten útján, az akárcsak a sziklatömb nem szabad változzon, letérjen a kitűzött útról, akár hízelegve dicsérik, akár rosszindulattal minden aljasságot ráfognak... az ő maga nyugodt egykedvűségével kell végezze a dolgát, tegye a feladatát csendesen, a lehető legeredményesebben! 
Sajnos a mai ember szinte sportot űz a belső hangulatainak hullámzásából! Gyakran hallani: jaj de fáradt vagyok, egészen kikészültem, depressziós lettem, szinte bőcsködünk, hogy nem tudunk uralkodni indulatainkon! Máskor meg mindenféle ajzószerhez nyúl, a cél, hogy a hangulata javuljon, erőltetett koncertekre jár, kemény, ütős sport küzdelmeket néz, kávét, alkoholt fogyaszt, hogy egyébről ne beszéljek, csak azért, hogy feldobja magát!  
Lelkünk, szellemünk nyugodt, tükörsima felszíne sajnos nem cél, inkább az indulatok, a szabadon engedett vágyak által felkorbácsolt, fodrozódó, tajtékzó hullámokat keresi a ma embere! A medrükből kilépett háborgó indulatok sajnos sokszor szétverik a családot, a vállalkozását, mindent, amiért élni érdemes, s a modern ember a romokon ülve természetesen a társadalmat, az egyházat, az Istent teszi felelősé, de semmiképpen nem magát okolja az önkezével okozott károkért! 
Jézus szörnyű nehézségekről beszél, üldöztetésről, háborúkról, vértanúhalálról, olyan dolgokról amiket nem lehet sajnos elkerülni, de amik közepette is nekünk meg kell tudnunk őrizni lelkünk nyugalmát, élő hitünket, meg kell maradnunk béketűréssel a szeretet útján!
Megváltónkba kapaszkodva,
Csaba t. 
Kép: Jézus vállára veszi a keresztet, Mária Völgye, Ausztrália
Abban az időben Jézus így készítette elő tanítványait a rájuk váró megpróbáltatásokra: „Kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.
Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s közületek némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”
Lk 21,12-19
Bővebben: 2018. november 27. – Kedd„Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket!" Lk 21,5
Sajnos világunkat megfertőzi a félelem!! A mozikban, tévén látható filmek nagy része katasztrófákról szól, melyet épphogy túléli az emberiség!! De a politikusok, a tudósok, sokszor mi papok is hajlamosok vagyunk eldramatizálni a valóságot és ilyenkor sötét színekkel közeli világvégét vizionálunk!! 
A föld történeti korszakokban volt olyan időszak, mikor a tengerszint olyan alacsony volt, hogy ma az Ausztrál partoktól kétszáz kilométerre lévő Tasmániába gyalog szerrel át lehetett jutni. De mikor Egyiptomban jártam, mutatták, hogy a mai tengerszinthez viszonyítva, száz méterrel magasabb vízállás következtében a mai kopár, élettelen sivatag nagyrészt víz alatt volt, melyből a hegyek mind zöld, termékeny szigetek emelkedtek ki!! A világunk él, eddig is folyamatosan változott és ez a változás feltartoztathatatlan, folyamatos! A forró nyár, bármilyen hosszú eljön az ősz, és aki nem készül fel a télre, az biza fázni fog!  A geológiai, politikai, társadalmi változásokra bölcsen, rugalmasan, kitartó munkával kell felkészülni és nem világvégét kiáltozva, pánikozva, gyermekeinket, önmagunkat ijesztgetve!! 
Az egyházi év végén, a szentírási részek komor színekben mutatják be a végső dolgokat, de nekünk nem fejfát kell faragnunk, hanem az adventi gyertya fényénél bölcsőket kell állítanunk!! Mindenkit biztatok, bátorítok, hogy nyugodtan vegyen tartós tejet, és végezze el az őszi munkákat a kertben, hisz a mennyei Atya kezét fogó kereszténynek az eljövendő tavaszra kell készülnie és  nem a mindent elsöprő  világvégi katasztrófára!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Ausztráliai magyarok 50 “ vándor bölcsőt" ajándékoztak az erdélyi gyermekeknek. A képen közülük négyre éppen áldást kérnek az Oroszhegyi templomban!  
Abban az időben, amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a (jeruzsálemi) templom, Jézus ezt mondta: „Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak.” Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?” Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én nevemben s mondják: „Én vagyok!” És: „Elérkezett az idő!” Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!” Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen.” 
Lk 21,5-11
Bővebben: 2018. november 26. – Hétfő"Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért." Jn 15,12 Tehetünk a perselybe anyagiakat, pénzt, keveset, meg sokat is, de az nem fáj annyira, mind amikor önmagunkból adunk testvéreinknek szeretettel! Ez alkalommal szeretném a figyelem középpontjába állítani azokat, akik Ausztráliából jöve magukból adnak az erdélyi árva gyermekeknek szeretettel! 
A kedves Éva a Brisbane nevű kétmilliós nagyvárosból, eljött, meglátogatott, majd férjével, lányával úgy döntött, hogy egy évre kijön önkéntesen dolgozni a a gyermekeink közé! E fiatal édesanyának nagyon szép hangja van, óvónői képzettséggel rendelkezik és egy éven keresztül nap mind nap jött, hogy a bajban lévő gyermekeket írni, olvasni, viselkedni tanítsa, de kivette részét lányával együtt a ház körüli munkákból is, sütött, főzött és közben nagyon sok szép népdalt megtanított a máréfalvi gyermekeinknek! Az év végén volt nagy sírás, rívás, de vissza kellett menni Ausztráliába! Közben jöttek-mentek a levelek és a gyermekek újból visszaszerették Éva nénit és kedves családját egy év után, egy újabb évre! Igen, e kedves család nem két fillért, hanem az életükből két évet adtak a gyermekeinknek! Hiszem, hogy ezt a két évet a rozsda nem rágja szét a moly nem eszi meg, mert ahogy Éva mondta, életük legszebb két éve volt és egészen biztos, hogy megmarad az örök életre!
Ausztráliából Istennek hála nem csak Éváék jöttek, hanem sokan mások is. Pl. Kati néni, ki a dévai óvodának lett a védőangyala. De a nagylelkű ausztráliai magyarok közül mindenek előtt meg kell említenem a kedves Kalotay Esztert, aki, mint fogorvos jött immár tíz éve a gyermekeink közé Sydneyből! Előre csak egy - két hónapra jött, aztán már 8-9 hónapot töltött minden évben Erdélybe és csak utána ment haza a nagyra nőtt, családból kirepült három szép gyermekéhez! Igen, Eszter, mint egy áldott nagymama nem a feleslegéből ad, hanem önmagát adja az árva gyermekeknek! Adja önmagát jósággal, türelemmel, nagylelkűen mert nagyon szereti az Istent és a népét, melyből ő maga is vétetett!  
Az elmúlt huszonöt évnek, Isten előtt legértékesebb adománya az életünknek az a része, mit nagylelkűen odaadtunk Szent József példájára a Teremtőnk által ránk bízott gyermekeknek! Én részemről sokat, nagyon sokat épültem, mikor láttam, hogy a közelről vagy a messzeségből jött testvéreim milyen önzetlenül szórják a szeretet perselyébe életük perceit, napjait, éveit Isten nevében, a bajban lévő gyermekeink javára! Imádkozom, hogy a felnövekvő fiatal korosztályoknak is legyen bátorságuk Isten legdrágább ajándékát, az időt megosztani szeretetből, szeretettel a felebarátaikkal!
Hálás szívvel minden percért, mit nagylelkűen a gyermekeinknek adtatok, 
Csaba t. 
Mekkora szeretete van annak a nőnek, annak a férfinak, aki csak addig szeret mig kényelmes, mig jól esik?  
Jézus egy alkalommal megfigyelte hogyan dobják a gazdagok adományaikat a templom perselyébe. Közben észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be. Erre megjegyezte: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki más. A többiek ugyanis abból adakoztak, amiben bővelkednek, ez azonban mindent odaadott, ami szegénységéből telt: egész megélhetését.” 
Lk 21,1-4
Bővebben: 2018. november 25. – Vasárnap, Krisztus, a mindenség királyaKi az én királyom? Akinek az akaratát teljesítem, Ő az én királyom!
Ábrahám jól érezte magát az Úr városában, az ő rokonai körében, de az Úr így szólt Ábrámhoz: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. ..... Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” Ábrám, ahogy az Úr megparancsolta neki, az ő háza népével,  útra kelt!  - Isten Ábrahám királya!
Mózes legelteti apósa juhait a Sínai-félszigeten, mikor megszólítja őt az Úr:  „Láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát .... Ezért menj, elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból.” Mózes így szólt Istenhez: „Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek és Izrael fiait kivezessem Egyiptomból?” Isten ezt válaszolta: „Veled leszek, s ez lesz a jel, amelyről felismered, hogy küldetésed tőlem van.....” Isten Mózes Királya!
Szent Ferenc elindult a keresztes háborúba, de spoletói álom látása során Krisztus azt kérdezi tőle: „Mondd csak, Ferenc, ki a nagyobb, az Úr vagy a szolga?” Ferenc válaszára - az Úr a nagyobb, - tovább kérdezi: „De hát akkor miért a szolgának akarsz szolgálni, és miért nem az Úrnak?” Szent Ferenc Krisztus mellett dönt, s így Krisztus Ferenc királya!
Folytathatnánk a sort az Ószövetség és az Újszövetség nagyjaival, mert mindaz akit Krisztus megszólít, az akit Isten vezet, aki engedelmesen követi a Teremtő szent akaratát, annak életében már eljött Isten Országa, ők a szentek akikre felnézünk, mert nekik Krisztus a királyuk! 
Engem szavaimban, döntéseimben ki vezet? Sérelmeim, félelmeim, kapzsi, bűnös vágyaim, mások befolyása, vagy éppen az én hatalmi törekvéseim? Kié az utolsó szó az életemben? Ezen a napon imádkozzak, kérjem Krisztus Urunkat, hogy szabadítson fel minden evilági bűnös vágy alól, és vezessen szent akaratával a szeretet, a jóság, az irgalom útján! Kérjük Krisztust, hogy legyen a királyunk! 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: A szelíd, gyermek Krisztus Király, a Mária Völgyében, Ausztrália földjén! 
Abban az időben: Pilátus maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” 
Jézus így válaszolt: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” 
Pilátus ezt felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a kezembe. Mit tettél?” Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való.” Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?” 
Jézus így felelt: „Te mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem, és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a szavamra!” 
Jn 18,33b-37
Bővebben: 2018. november 23 - Péntek»Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.« Lk 19 45
Ne más szemében keressem a szálkát a magaméból vegyem ki a gerendát!! Ne azon gondolkodjak, hogy más mit tesz, hogy viselkedik Isten templomában, hanem azon, hogy én abban az egyetlen templomban, melynek kulcsát Isten rám bízta, vajon mit teszek? Minden ember Isten felszentelt temploma, hisz mikor megkeresztelnek, megnyílik az ég, és a Szentháromság szent jelenléte betölti testünket, lelkünket, akárcsak az ószövetség szent sátrát Isten ereje!! 
Mindannyian Isten élő templomai vagyunk, adventre készülünk, legyen e szent idő, testünk templomának a rendbetételének, imádsággal, jócselekedetekkel való feldíszítésének az ideje!! Jobb, ha mi hajtjuk el szívünkből a rossz, bűnös gondolatokat, vágyakat, mintha Megváltónk ragadna ostort, hogy megtisztítsa az ő drága vérén megváltott templomát!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: Kis ember a nagy fa alatt, az óceán partján.
Amikor Jézus Jeruzsálemben tartózkodott, bement a templomba, és kiűzte onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: »Az én házam az imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.«”
Ott tanított azután mindennap a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De nem tudták eldönteni, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép odaadó figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48
Bővebben: 2018. november 22. – CsütörtökMa kora délután volt egy találkozó a Sydney-ben lakó magyar testvérekkel, s utána néhány fiatal megmutatta a nagy várost! Tömegközlekedéssel késő estig, sokat csavarogtunk, egész délután utaztunk vonattal, hajóval és nagyon sokat bandukoltunk a több mint 5 milliós megapolisban. Néztem a járókelő embereket ahogy céltudatos komolysággal ment ki - ki a maga útján, meg figyeltem a turistákat is, akik már sokkal ráérősebben, mindent megcsodálva fényképezgettek. Láttam hajléktalanokat meg prédikáló szerzeteseket is, mindenféle rendű, rangú embert. Azon gondolkodtam, hogy vajon ha most Jézus e nagy város falai előtt megállna, vajon mit szólna? Leborulna sírva vagy nyugodtan továbbmenne, esetleg áldó kezét magasba emelné? 
Befelé fordultam, imádkoztam, de nem érzem úgy, hogy e nagyváros forgatagát látva Jézus sírva leborulna! Úgy gondolom, hogy Sydney nem Jeruzsálem, inkább Jerikó, hol az Úr jóságosan mosolyogna, áldja a várost, gyógyítja a nevét kiáltó bajban lévőt, és ő maga is néven szólítana sok - sok helyét kereső Zakeust! Igen, hiszem, hogy e nagyvárosban, hol nagy a hajtás és mindenki vagy dolgozik vagy munkába siet,  Jézus nem elítélné az embereket, hanem szeretettel magához hívná a megfáradtakat, hogy jóságosan átölelje, felüdítse őket! Jártunk azokban a városrészekben is, hol szivárvány színű zászlók alatt tarka hajú, tetovált fiatalok üldögéltek a tavaszi napfényben, magukba roskadva, de bennem itt sem az ítélet hangja dübörgött, hanem egy szelíd, imára hívó, jóságos hang szólított meg! 
A liturgikus évnek lassan vége van, nemsokára újból szent adventi időt kezdünk, mert mi nem a világ végét várjuk kétségbeesve, hanem Isten országát építjük bizakodó szeretettel!
Reményteli szívvel, 
Csaba t.
Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt. Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”  
Lk 19,41-44
Bővebben: 2018. november 20. - KeddMilyen jó, hogy Jézus egyetlen parancsot adott, a SZERETET PARANCSÁT! Nem kell méricskélni: megérdemli, nem érdemli meg, kijár ez neki, vagy nem jár ki a figyelmesség, a jó szó, a szeretet?  Nem kell patikai mérlegen kimérni, hogy kinek mennyi szeretettel tartozunk, Jézus képlete egyszerű, szeresd felebarátodat, mint önmagadat! 
Jézus nem méricskél, nem agyal, - ahogy ma mondanák a fiatalok, -  egyszerűen leszólítja Zakeust, és meghivatja magát vacsorára!! Akkor is voltak "okos" fanyalgók: „Bűnös embernél száll meg.” Lk 19,1. Jézus nem jön zavarba, nyugodtan, kapkodás nélkül megy tovább a szeretet útján! Lám - lám megint beigazolódik a régi közmondás: amit vetsz, azt aratsz:  Zakeus a vacsora végén odaállt az Úr elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.” Lk 19,1
Merjünk jók lenni, irgalmas szívvel egymáshoz lehajolni és őszintén szeretni!! Itt Ausztráliában az óceán partján sok halat esznek! Újból - újból eszembe jut, Jézus Krisztus, ahogy nagypéntek után, átdöfött kézzel tüzet rak, halat süt, és meghívja az apostolait reggelire!!  Ha jobban belegondolok Jézus telerakhatná fish and chips üzletlánccal a világunkat, és süthetné reggeltől estig a halat, - ránkférne! De ha ez lehetetlen is, akkor jó lenne közvetlen a keresztelés után minden embert megtanítani halat sütni, úgy a Galileai halászok receptje szerint, a la Jézus Krisztus!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az időben: Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert Jézusnak arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: „Bűnös embernél száll meg.” Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.” Jézus kijelentette: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.”
[LK 19,1-10]
Bővebben: 2018. november 19 - HétfőA világ fiai tudják, hogy ha egy sportoló csak addig szalad míg jólesik neki, akkor abból soha nem lesz bajnok, mert az aki eredményeket akar elérni, annak küzdenie is kell, és fejlődés csak ott van, ahol verejték, izzadás, izomláz van!! Miért lenne ez másképpen a lelki életben? Ha csak addig szeretjük egymást míg kényelmes, amíg jólesik, amíg tapsolnak nekünk, akkor mi nagy dolgot tettünk, hisz a pogányok is ezt megteszik?! Ha férjemet, feleségemet, gyermekemet, barátomat csak addig szeretem, míg megérdemli, míg ő arra rászolgált, akkor mi különöset teszek? Az igazi szeretet fokmérője a fájdalom, ha a húsomba vág a társam melletti kitartás, és én akkor is kitartok mellette, ha valóban jóban - rosszban tudom öt szeretni, akkor kapcsolatunk kiállta a próbát, és én magam is haladok a lelki élet útján!! 
Természetesen nem kell keresni a fájdalmat, az izomláz nem cél, hanem vele járója a sportoló kitartó erőfeszítésének!! Ha elhatároztam, hogy a szeretet útjára lépek és azon céltudatosan haladni akarok, akkor itt is, ott is megjelenik a fájdalom! Társam, gyermekem, akarva - akaratlan egy - egy szóval, cselekedettel, figyelmetlenséggel egészen biztosan meg fog engem sérteni, fájdalmat fog okozni nekem!! Ilyenkor meg fogom látni világosan, hogy meddig jutottam el a lelki élet útján! Ha ezeket a kisebb, nagyobb szurkálásokat, belém marásokat szeretettel el tudom viselni, ha a rosszat jóval tudom viszonozni, ha a szeretet útjáról a társam hibája, bűne nem térit le, akkor az irány jó!! Ha duzzogva félrefordulok, és bosszúért lihegve elégtételt próbálok venni, akkor, lehet, hogy megkereszteltek, de még nagyon messze vagyok Mesterem tanításától!! 
A jó keresztény társa hibáit látva, imádságos szeretettel megtesz mindent, hogy a bűn, a tudatlanság, a gyűlölet láncai alatt görnyedező testvérét felszabadítsa a szeretet szabadságára!  Legtöbbször ez sikerül is elég könnyen, mert  a szeretet, szeretetet szül, Jézus kereszthalála, az, hogy ö szeretett mindhalálig, máig ható, hatalmas szeretetáramlást indított el a világban!! Sajnos vannak nehezem esetek is, de ilyenkor sem szabad letérni a szeretet útjáról, érvelj, beszélj, adj jó példát, s különösen a tékozló fiú édesapjának türelmével várj nyugodtan, míg társad rálép a megtérés sokszor göröngyös útjára!! Ha ö nem szeret, az baj, de ha te sem szeretsz már akkor az kétszeres baj, és nem megoldás, de ha te tovább szeretsz, akkor a társad néhány kör után nem csak meg fogja érteni, hogy te számára ki is vagy, hanem lassan fel ragyog arcodon, Krisztus Urunk szép vonásai!! 
Szeretettel, 
Csaba t. 
Kép: A sydneyi temető oltárának Krisztusa!
Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Nektek, akik hallgattok engem, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket. Azokra, akik átkoznak titeket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. Ha arcul üt valaki, tartsd oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy szeretnétek, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket is szeretnek, milyen jutalmat várhattok érte Istentől? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Ha csak azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálára számíthattok? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, és fiai lesztek a Magasságbelinek, hisz ő is jóságos a hálátlanok és a gonoszok iránt. Legyetek tehát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor titeket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.”
[LK 6,27-38]
Bővebben: 2018. november 18. – Évközi 33. vasárnapAusztrália földjén egy hatalmas vadfügefa tövében ülve gondolkodtam az elmúlásról! Behunyt szemmel éreztem a több mint száz éves fát, a hatalmas lombkorona békésen rám borult, ahogy csendesen leszáll az est és belakja a tájat, úgy töltötte el, lelkemet egy végtelen nyugalom! Mennyire törékeny egy kis fa, és ő az élet adta lehetőséget kihasználva, félelem nélkül, nap mind nap teszi a dolgát, új leveleket bontva növekszik, sugár ágakat sarjasztva próbálja átölelni az eget!! Az évek, évtizedek, évszázadok jönnek és ő csendben minden egyes áldott nap, sok sok levelét, mint anya a gyermekét jósággal táplálva, gyöngéden hordozza, a maga létével, életadó munkájával dicséri a Teremtőjét! 
"Azt a napot vagy órát senki sem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú..." Mt 13, 32  Nem tudjuk, mikor fújják le az élet nevű meccset, de amíg a pályán vagyunk küzdenünk kell!! Ez a fa nem borzad össze a fejsze láttán, léte utolsó percéig hordozza hatalmas lombkoronáját! Biztos vagyok benne, hogy ugyanez a mi dolgunk, élünk és szeretünk míg élnünk adatik!! Egymást testvérekként szeretve, gyermekeinket magasba emelve, Istent imádva, létünkkel nap mint nap dicsérjük Teremtőnket!! Ezért félelem nélkül, éljünk békésségben, tegyük állapotbeli kötelességeinket csendesen, s ha majd szol az utolsó harsona, akkor letesszük a kezünkből a szerszámot és Megváltónk kezébe kapaszkodva, elindulunk arra, amerre vezet az, ki életét adta értünk a kereszten!!
Szeretettel, 
Csaba t. 
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Azokban a napokban, amikor a gyötrelmek véget érnek, a nap elsötétedik, a hold nem ad világosságot, a csillagok lehullanak az égről, és a mindenséget összetartó erők megrendülnek. 
Akkor majd meglátjátok az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel. Szétküldi angyalait, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld szélétől az ég határáig. Vegyetek példát a fügefáról: Amikor már zöldellni kezd és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok meg, hogy közel van már, az ajtó előtt. 
Bizony mondom nektek, nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek be nem következnek. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim soha el nem múlnak. Ám azt a napot vagy órát senki sem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem egyedül az Atya.  
Mk 13,24-32

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Egészen biztos, hogy az elkötelezettség, a felelősségvállalás, az odaszentelődés, az életre szóló igenek kimondása válságba került a fejlett államokban.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. május 24. péntek, Eszter és Eliza napja van. Holnap Orbán napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Nap Szentje

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Isten Fiának tanításában hiszek

Isten Fiának tanításában hiszek, és nem az Ő prófétájának tanaiban.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube