Eltelt 25 év.... lassan meg is fordulhatunk, hogy számba vegyük a kilencvenben megnyílt lehetőségek eredményeit! Horváth Tholdy Péter története egészen biztos, hogy példaértékű! Ha sok hasonló pozitív történetről tudnánk beszámolni, akkor szebben ragyogna a nap a Kárpát-medence felett!

Több mint tíz évvel ezelőtt keresett meg egy magyarul akadozva beszélő fiatal ember Ausztráliából. Azt állította magáról, hogy ő az örököse a marosnémeti Gyulai Kúriának! Autóba szálltunk és a helyszínre mentünk, de mivel az épületben a román csendőrség egyik központja volt, így be sem engedtek még látogatóba sem! Hogy őszinte legyek, bár a tulajdonost biztattam, de én magam nem erőst láttam lehetségesnek, hogy a román hadsereg visszavonulót fújjon egy messzi földről jött, néhány megsárgult papírt lobogtató, románul nem is tudó ember előtt! Természetesen szállást adtam az Ausztrália és Erdély törvényszékei között ingázó testvéremnek, ki végül is diadalra vitte az ügyét és visszakapta ősei birtokát! Az igazi harc, a küzdelem, az ingatlan kulcsainak az átvétele után indult, mert a lelakott épületet fel kellett újítani, Erdély egyik legszebb kertjét ki kellett vájni a gyom, a gaz fogságából! Ez a küzdelem ma is tart, de Péter nem adta fel, nem adja fel, sőt bár segítségre szorul, mégis ahol tud segít, nemrég közel kétszáz motorost fogadott be az otthonába! Az akkori találkozásunkkor készítette a Gyermek Jézus Stúdió a csatolt kis filmet! A beszélgetésben Horváth Tholdy Péterrel a múltról, a jelenről, és a jövőről vall! Adná az Isten, hogy sok sok ilyen határozott, kitartó, bátor lelkű Pétere legyen Erdélynek!

Szeretettel visszavárjuk az Erdélyből elszakadt testvéreinket, 

Csaba t.