"a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák."
Lk 4,21
A tegnap arról olvashattunk az Evangéliumban, hogy Jézus parancsol az elemeknek, a szélnek, a viharnak, lecsillapítja a tenger háborgását: „Hallgass el, nyugodj meg!”
Ma arról olvasunk, hogy az emberek, saját honfitársai dühbe gurulnak, háborognak Jézus beszédét hallatán. Döbbenetes látni, hogy Jézus Krisztus ugyanazzal az isteni erővel amellyel a háborgó tengert megfékezte, nem inti csendre, nem némítja el a nyugtalan tömeget! Nem teszi, mert komolyan veszi az ember szabad akaratát!
A gazdag ifjú el akar menni, Jézus szomorúan néz utána, de elengedi, Ő nem rángat, nem manipulál senkit! Higgadtan érvel, magyaráz, tanít, de nem oszt parancsokat, nem harsog jelszavakat, nem követel vak engedelmességet senkitől! Ő nem akaratát teljesítő "masszára" vágyik, hanem őszinte, szívből jövő lángoló szeretetre!
Az ember félelmetes nagysága, hogy képes Teremtőjével szeretettel egy asztalhoz ülni, bölcsen, türelmesen párbeszédet folytatni, majd felállni, hogy az ég és az ember közös döntését kitartó, kemény munkával lépésről - lépésre valóra váltsa! Isten számára nem színes, kirakós kockák vagyunk, akikből kénye kedve szerint építheti az Ő világát, hanem öntudattal rendelkező társak, akikkel párbeszédet folytatva közösen "teremti" a mindannyiunk közös királyságát, az eljövendő Isten Országát!
A kárhozat igazából e gyönyörű hivatástól való eltávolodás! A gonosz döntése: Nem szolgálok, igazából azt jelenti, hogy: nem ülök veled egy asztalhoz, nem érdekelnek a terveid, álmaid, én veled Istenem nem akarom tovább teremteni ezt a világot! Sajnos, döbbenetesen sokan gondolkodnak így, s csak a saját "gazdag ifjúi" életüket élik a langyos koralltelep világukba zárkózva. Álljunk fel és induljunk el zsoltárokat zengve az apostolokkal, Jézus Krisztus oldalán!
12.30 Szentmise: Aktív jelenlét! Vasárnap van, Isten hív, ma templomba megyünk! A keresztény ember tudatosan bekapcsolódik a liturgiába, összeszedetten énekel, felolvas, ministrál! Ne legyünk szájtáti, ácsorgó semmittevők! A szentmisében Jézussal együtt mutatjuk be vértelen módon, de valóságosan a nagypénteki keresztáldozatot, a mennyei Atya színe előtt. A templomban legyen tudatosan átélt ajándék minden pillanat, a figyelmünkkel, kisebb - nagyobb szolgálat vállalásával, a szentmisén való aktív részvétellel, a világmegváltó Krisztusnak társai vagyunk!
20.00 Jézus Szíve Litánia! Lánykérés! Sándor odament Júlia szüleihez és megkérte tudatosan a lányuk kezét! Ezen a héten magával a kéréssel szeretnénk foglalkozni, hisz akárcsak "dönteni", kérni is meg kell tanulnunk! Egy nagykorú keresztény fel kell oda nőjön, hogy a másik szemébe nézzen és bölcsen, okosan megfogalmazott kérését el tudja mondani! Izgalmas hét előtt állunk, szeretettel hívlak, tartsatok velünk!
"a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték őt a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák."