"Egyszer gyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket.
Jézus azonban így szólt: „Hagyjátok csak a gyermekeket, és ne akadályozzátok meg őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!” Azzal rájuk tette kezét, majd továbbindult."
Mt 19,13-15
Érdekes, Mesterünk nem azt mondja, hogy hagyjátok csak a gyermekeket, hogy hozzám jöjjenek, mert övék a jövő, mert nélkülük kiszárad a társadalom és elveszünk! Ő nem pragmatista szemmel néz az utánpótlásra, hanem példaképnek állítja elénk: "az ilyeneké a mennyek országa!” Jézus önmagában értéknek tekinti a gyermekeket, azt akarja, hogy alázattal tanuljunk tőlük! II. János Pál pápa a szegényeket Egyház Doktorrá avatta! Jó lenne Jézus szavaira hivatkozva, az egyszerű gyerekeket is az Egyházunk elé Tanító Példaképként állítani!
Mesterünk miért állítja elénk példaként a gyerekeket?! Melyek azok a gyermeki vonások, amelyek ott kellene ragyogjanak mindannyiunk életében?! Sok mindent tanulhatunk a kicsinyektől, én a harminc év gyermekvédelmi munkám után, csak három szép, gyermekeinkben sokszor megcsodált értéket szeretnék megemlíteni:
1. A gyerekek ragaszkodnak a szüleikhez! Oly gyakran megtapasztaltam, hogy az otthonainkban nevelkedő gyermekek hosszú évek után is, szüleiknek mindent megbocsájtva, akár az évek alatt összegyűlt kis pénzüket is gondolkodás nélkül odaadják. Két fiú története jut eszembe, akik nagyon ritkán látott édesanyjuk halálhírére nagyon elszomorodtak, és mint liceumi diákok mindent megmozgattak, hogy édesanyjuk hamvait Ciprusról hazahozzák. Egész nyáron keményen dolgoztak, és kömüvest fogadtak pénzükből, hogy őszire kész legyen az anyukájuk síremlékét! Szeretettel hívtak egy nap, hogy szenteljem meg a sírt, imádkozzunk az ők drága anyukájukért! Jó lenne ezt a feltétel nélküli ragaszkodást, szeretetet megtanulni a gyermekeinktől! Jó lenne, ha ezeket az értékes, szép vonásokat minden gyermekekből felszínre hozni! Sokszor mondtam, hogy nemesebb, tisztább értéket a szüleihez ragaszkodó gyermekszívnél nem teremtett az Isten!
2. Az egészséges gyerek kíváncsi, könnyen tanul! Hány kotty belé szilvalé gyereket láttam, ahogy kihúznak minden fiókot, kíváncsian mindenbe beleütik az orrukat és pillanatok alatt mindent, még amit nem kellene azt is megtanulják! Mi felnőttek sokszor ezt a kíváncsi érdeklődésünket elveszítve, közömbösen megyünk el világunk megannyi csodája előtt! Ők tiszta lappal indulnak a holnapba, nem ismerik félelmeinket, kudarcainkat, megalkuvásainkat, így képesek Isten akaratát felfedezve, megfáradt világunkat újjá teremteni! Sokszor meglepnek, mert olyasmire kérdeznek rá, ami számunkra evidens, hogy így vagy úgy van! Gyerekek kigombolják a kabátokat és újratervezni mindent! Az élet él és élni is akar!! Megfáradt világunkban reményt a kíváncsi, tiszta szemmel a holnapba néző gyermekeink tekintetéből meríthetünk!
3. Egy gyerek ha meg is torpan, hihetetlenül hamar talpra áll és újrakezd! Csodálom, hogy mennyire teherbírók ezek a parányi emberek! Önmagában az, hogy egy gyerek kiesik a családból, az utcára kerül, már az is nagy törés, még akkor is, ha féltő szeretettel egy otthon befogadja! Döbbenetes látni, hogy mekkora csalódások, kudarcok után is képesek a talpraállni, továbbmenni, újrakezdeni! Isten nagyon jó, csodálatosan erős anyagból teremtette az Ő gyermekeit! Tanuljunk a kicsinyektől megbocsájtani, felejteni, példájukra a pár perccel ezelőtt még ádászan viaskodó pajtással könnyedén kiengesztelődni, és mintha mi sem történt volna, vidáman újra együtt barangolni, játszadozni!
Hatalmas ajándéknak tartom, hogy életem nagy részét gyermekek között élhettem le, és imádkozom, hogy az otthonainkban megismert szép gyermeki vonások, ott ragyogjanak a világ valamennyi családban nevelkedő gyermek arcán!
"Egyszer gyermekeket vittek Jézushoz, hogy tegye rájuk kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket.