"Búcsúbeszédében Jézus ezt mondta tanítványainak: „Most elmegyek ahhoz, aki küldött engem.... mivel ezt mondtam nektek, szomorúság tölti el szíveteket..... "
Jn 16,5
Mennybemenetel ünnepére készülünk, a nagykorú kereszténység ünnepére! Jézus Krisztus bízik bennünk és ezért búcsuzik és magunkra hagy, látszólag.
A ránk bízott feladat hatalmas, az evangélium örömhírét, azt, hogy nem egy magányos sziget hajótöröttjei, hanem a szeretet Istenének a gyermekei vagyunk el kell mondanunk mindenkinek! Létünk nem egy feneketlen zsákutca, hanem egy meredek, keskeny út, amely a Szentháromságos egy Isten szeretetközösségébe vezet!
Csodálom Jézus bizalmát, Ő bízik bennünk, hiszi, hogy képesek vagyunk felnőni és felnőtt, nagykorú keresztényként nem csak imádkozunk Isten Országának az eljöveteléért, de bölcsen átgondolt, kitartó munkával annak építésén dolgozni is fogunk!
Isten nem a mamahotelben tébláboló, öregedő kamaszok sorsát szánta nekünk, hanem azt akarja, hogy összedugjuk a fejünket és az előttünk álló feladatokat számba véve, azokra bölcs megoldásokat keresve, váll a váll mellett dolgozzunk, tegyük tündérkertté a világunkat! Biztos, hogy mindenre van megoldás, nem kell acsarkodva egymást elpusztítanunk egy atomháborúban! Gyertek fogjuk meg egymás kezét, és nézzünk szembe felnőtt keresztényként az előttünk álló feladatokkal!
Bizalommal,
Csaba t.
