Mondhatják, hogy mindenkinek a maga gyermeke a legszebb – ez így van rendjén –, de a teóriáknál még fontosabb, hogy bármely vallás követője feltegye magának a kérdést: „A magam hite mit hoz ki belőlem?” Ha a válasza az, hogy szép, értelmes, embertársaihoz odahajló, a maga megújításán, jobbá tételén szüntelen fáradozó életet, akkor jó úton jár. (Böjte Csaba: Ablak a Végtelenre)
„Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba.” Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek."