Jézus Krisztusban beteljesedett ez a prófécia! Félelmetes, hogy több száz évvel a nagypénteki események előtt, ilyen egyértelműen, világosan megjövendöli a próféta a megváltásunkat!

Olvasmány Izajás próféta könyvéből

"Ki hitt abban, amit hallottunk,

és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg?

Úgy nőtt fel előttünk, mint a hajtás,

és mint a gyökér a szomjas földből.

Nem volt sem szép, sem ékes [hiszen láttuk],

a külsejére nézve nem volt vonzó.

Megvetett volt, utolsó az emberek között,

a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés;

olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat,

megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.

Bár a mi betegségeinket viselte,

és a mi fájdalmaink nehezedtek rá,

mégis (Istentől) megvertnek néztük,

olyannak, akire lesújtott az Isten,

és akit megalázott.

Igen, a mi bűneinkért szúrták át,

a mi gonoszságainkért törték össze;

a mi békességünkért érte utol a büntetés,

az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást.

Mi mindnyájan, mint a juhok, tévelyegtünk,

ki-ki a maga útjára tért,

és az Úr mégis az ő vállára rakta

mindnyájunk gonoszságát."

Iz 53

Jézus Krisztusban beteljesedett ez a prófécia! Félelmetes, hogy több száz évvel a nagypénteki események előtt, ilyen egyértelműen, világosan megjövendöli a próféta a megváltásunkat!

Mi is történt?! A hazugság, a rágalom elérte a célját, és azok akik ittak a kánai lakodalomban az ajándékba kapott borból, ettek a csodás kenyérszaporítás alkalmából az ajándékba kapott kenyérből, halból, akiknek Jézus a sebeit gyógyította, ismerőseiket, rokonaikat feltámasztotta, azok a gyilkost, Barabást választották! Felfoghatatlan! Jézus hány és hány emberen segített, mindenkivel jót tett, és akkor hálából a nép fényes nappal, megfontolt döntéssel keresztre feszíti! Igaza van a prófétának: a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze.... az Úr az ő vállára rakta mindnyájunk gonoszságát." 

Iz 53

Jézus Krisztussal úgy viselkedtünk mint egy veszett kutyával, mely a neki enni adó kézbe bele harap és mégis Ő imádkozik értünk a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.” Lk 23,34

Az a szomorú, hogy tudták, hogy mit cselekszenek, mert az akkori ember is tudta, hogy mi a hazugság, mi a rágalom és mi a gyilkosság! A legkisebb gyerek is tudja, hogy mi a bűn. Az iskolából hazajövő első osztályostól megkérded, hogy feleltél? És te mind szülő látod a gyermekeden, hogy hazudik, vagy igazat mond....Ne bújjunk egy ártatlan fügefalevél mögé, nézzünk szembe legalább most nagyhéten saját hitványságunkkal, életet kioltó bűneinkkel. Vegyük számba azokat a bűn okozta sebeket, melyre ha elég bölcsek és alázatosak vagyunk, Megváltónktól gyógyírt kérünk és melyet reméljük, hogy meg is kapunk.

A tegnap elmentem az úton egy olyan farm mellett, melyen leöltek minden állatot a ragacsos köröm és szájfertőzés miatt. Döbbenten hallottam a helybeliektől, hogy nem csak az állatokat, de a takarmányt, még a trágyát is elégetik, és aztán azt a ruhát is, amivel ezt a munkát végzik, mindent, mert egyetlen korokozó is képes újratermelni a kórt. A ragacsos bűn is ilyen, hisz ez vezette Krisztust a Golgotára és ez okoz oly sok szenvedést, halált napjainkban is. Gondoljunk Ukrajnára, mennyire látszik, hogy minden csak ragacsos hazugság, ott egyedül a szerencsétlen emberek kiontott drága vére igaz!

Legyen elég a testet, lelket sorvasztó bűnökből, nézzünk őszintén szembe magunkkal és végezzük el a nagyböjti szentgyónásunkat.

Bűnbánattal, 

Csaba t.

2025. április 11.