Evangélium: „Amikor a templomban járt, odaléptek hozzá a főpapok, az írástudók meg a nép elöljárói, és megkérdezték tőle: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?” Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Feleljetek rá, és akkor majd én is megmondom nektek, hogy milyen hatalommal cselekszem. János keresztsége a mennyből volt-e vagy az emberektől? Válaszoljatok nekem!” Erre tanakodni kezdtek egymás között. Így okoskodtak: „Ha azt mondjuk: - A mennyből volt«, azt fogja felelni: »Hát akkor miért nem hittetek neki?« Mondjuk talán azt, hogy- Az emberektől?” Féltek azonban a néptől, mert mindenki azt tartotta, hogy János valóban próféta volt. Végül is ezt válaszolták: „Nem tudjuk.” Jézus erre azt felelte: „Akkor én sem mondom meg, milyen hatalommal cselekszem ezeket.”

Mk 11,27-33

Jézusnak van hatalma felettem? Valóban: kinek kell engedelmeskednünk, kinek van hatalma felettünk? Láthatjuk, hogy a főpapok és az írástudók jogi formulákon, hatalmi pozíciókon, a közvéleménynek való megfelelési kényszeren és politikai taktikázáson rágódnak. Nem tudják, kinek engedelmeskedjenek, ezért végül azt mondják: „Nem tudjuk.” De mi ne ítélkezzünk felettük, hanem inkább magunkba nézve gondolkodjunk el: Vajon az elmúlt napokban Isten hatalma, vagy az én bűnre hajló vágyaim, gyarló, lusta tunyaságom és kishitű félelmeim vezettek engem?Jézusnak mennyi hatalma van az én életemben? Hisszük-e, hogy Isten a mennyei GPS-en, a lelkiismeretünkön keresztül akar vezetni és formálni bennünket?

Három színt:

1. Istennek hatalma van minden ember felett

A Bűn és bűnhődés fiatal egyetemistája, Raszkolnyikov azt hitte, hogy ő a törvények felett áll. Próbálta mindenféle érvekkel elhitetni magával, hogy az ész és a hideg logika mentén elkövetett gyilkosság után egyszerűen átléphet a történteken, és élheti tovább a megálmodott életét. De a lélek lázad: a bűnnek van egy súlyos, romboló természete. Végül Dosztojevszkij fiatal joghallgató hősét már nem érdekli a következmény; szabadulni akar a lelkét fojtogató bűntudattól, ezért feladja magát. Nem a rendőrségtől való félelem töri meg, hanem a saját lelkiismerete. A bűntudat fojtogatóbbá válik, mint a rá váró kemény szibériai kényszermunka. A bűnnel terhelt ember nem a büntetéstől fél – azt vállalja –, ő magától a bűntől akar szabadulni.

2. Isten törvényeinek hatalma van a családok életében

Gondoljunk a családokat szétrobbantó hűtlenségre. Egyetlen bűn, és a hosszú évek alatt szépen felépített ház, vállalkozás, minden megy a semmibe – mert a fojtogató bűntudattal, mint a levesben úszó döglött léggyel, nem ehető az étel. Lehet a tál aranyozott, lehet a leves a legdrágább alapanyagokból főzve, de ha ott úszik benne a mocsok, abból nem lehet jóízűen enni. Húsbavágó igazság! Látunk hosszú évek, évtizedek alatt becsületes, szívós munkával felépített otthonokat, virágzó családi vállalkozásokat, szép kerteket. És jön egy pillanatnyi gyengeség, egy hűtlenség, egy hazugság, és a semmibe hull minden. Hiába van ott a szép ház, hiába van pénz a számlán, ha a bizalom odalett. Egy darabig talán lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna, de a bűn mérgezi a mindennapok ízét, szétmarja a házastársak közötti szent szövetséget, és ha nincs bűnbánat, ha nincs radikális fertőtlenítés, minden odavész. A bűn nemcsak egy szabály megszegése, hanem a kapott élet és a kegyelem elherdálása, hazugságban boldogan élni nem lehet!

3. Jézusnak hatalma van a társadalmak felett is?

Meggyőződésem, hogy a történelem nagy forradalmai valójában nem csupán gazdasági vagy politikai elégedetlenségek, hanem a társadalmi lelkiismeret kollektív felkiáltásai a strukturális bűnre, az igazságtalanságra. Igazából minden egyes forradalom a társadalom lelkiismeretét terhelő bűnre mondott radikális válasz. Ahogy a fiatal diák esetében is, amikor bevallja a tettét: nem a büntetés következménye a nagy kérdés, hanem az, hogy történjék bármi, de nem akar többé a bűnnel együtt élni. Lehet vitatkozni a forradalmak kimenetelén, azok pusztító, romboló hatásán vagy politikai következményein, de a mélyben lakozó hajtóerő ugyanaz, mint a bűnbánó ember esetében: történjék bármi, de a bűnnel, a hazugsággal nem akarunk tovább együtt élni! Ezért nem arról kell vitázni, hogy egy-egy forradalom mennyi hasznot vagy mennyi kárt tesz a világban, hanem alázattal engedjük, hogy innen, ahol most vagyunk egy bűnbánatban talpra állva, Isten hatalma vezessen bennünket!

Három szint és azt látjuk, hogy a legnagyobb hatalom nem a fegyverekben, a mindent átkeretező, emberi okoskodásban, vagy a külső törvényekben van, hanem abban a halk, de elnémíthatatlan belső láthatatlan erőben, amelyen keresztül Isten az embert vezeti és formálja, s amit mi lelkiismeretnek nevezünk.

Mondjuk el a Tiszta Lelkiismeret Imáját: Urunk, Jézus Krisztus! Te nem külső kényszerrel, hanem a lelkiismeretünk szelíd és tiszta szavával uralkodsz az életünkben. Kérünk Téged, adj nekünk bátor és éber szívet, hogy soha ne alkudjunk meg a bűnnel! Ha elhibáztuk, ha a levesünkbe légy esett, ne magyarázkodjunk, ne taktikázzunk, hanem térdeljünk oda az Irgalmasságod széke elé. Tisztítsd meg jóságosan családjainkat, a közösségeinket és mivel hatalmad van felettünk, adj nekünk olyan termékeny, tiszta életet, amely maradandó gyümölcsöt terem a Te dicsőségedre és mindannyiunk örömére! Ámen.

„Előre nézünk, mert előre megyünk” – Istenre figyelő lelkiismerettel! 

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Csíksomlyói búcsú nem az emberi szervezés csodája, hanem Isten hatalmának csodálatos jele!