Evangélium: „Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók figyelték őt. Akkor eléje állt egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: »Szabad-e szombaton gyógyítani?« De azok nem válaszoltak. Erre ő megérintette a beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Azután a jelenlevőkhöz fordult: »Ha valamelyiktek szamara vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza-e ki azonnal?« Azok semmit sem tudtak felelni neki.”

Lk 14,1–6

Jeruzsálemben a negyedik században történt egy csodás gyógyulás, egy utcanő megszabadult a bűnös életétől. Ismerkedjünk meg Egyiptomi Máriával!

Szentföldi utunkon úgy döntöttünk, hogy egy éjszakát a Szent Sír bazilikában töltünk imádkozva, virrasztva. Megkaptuk az engedélyt, és október 23-án este bementünk a hatalmas bazilikába, ahol este 20:00 órakor ránk zárták az ajtót. A Szent Sír bazilika és a Golgota nem egy kőből épült múzeum vagy történelmi emlékhely, hanem a megfeszített és feltámadott Krisztus élő, valóságos jelenléte. Tizenkét társammal voltam; e föld számunkra legszentebb szentélyét szépen körbejártuk, és mindenütt megálltunk imádkozni. A Golgotánál kezdtük – azon a helyen, ahol a kereszt állt –, majd a szent sírba is bementünk fohászkodni. Utána mindenki egyénileg imádkozott, virrasztott. Én arra a helyre mentem, ahol a feltámadott Jézus megjelent Mária Magdolnának. Jó volt ott, azon a helyen időzni, imádkozni! Közben a szentély történetét olvasva megtudtam, hogy itt, ebben az ősi szentélyben van egy kápolna Egyiptomi Szent Mária tiszteletére szentelve. Ide másolom az ő élettörténetét:

Egyiptomi Szent Mária életét Jeruzsálemi Szent Szofróniosz pátriárka jegyezte le Zoszimász szerzetes elbeszélése alapján:

Mária a negyedik század második felében született Egyiptomban. Mindössze tizenkét éves volt, amikor elszökött a szülői háztól Alexandria nyüzsgő kikötővárosába. Tizenhét éven át élt szabados, féktelen életet mint utcanő; saját bevallása szerint nemcsak a pénzért tette, hanem a testi vágyak kielégítése hajtotta. Amikor meglátott egy Szentföldre tartó zarándokcsoportot, felszállt a hajójukra, és az utat meg a jeruzsálemi tartózkodást is a zarándokok elcsábítására használta fel.

374 körül, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Mária a tömeggel együtt be akart lépni a jeruzsálemi Szent Sír-templomba. Miközben mindenki más szabadon bejutott, őt egy titokzatos, isteni erő újra és újra visszalökte a küszöbről. A templom udvarán eszmélt rá, hogy tisztátalan élete az akadály. Megpillantott egy Szűz Mária-ikont, és könnyek között fogadta meg az Istenanyának: ha bejuthat, elhagyja a világot. Bűnbánatot tartott, és megszűnt az akadály: belépett a bazilikába, imádta a Szent Keresztet, majd a templomból kilépve egy hangot hallott: „Ha átkelsz a Jordánon, békességre lelsz.”

Mária azonnal a Júdeai-sivatag felé vette az irányt, keresztülvágott a Jordán folyón, és teljesen elrejtőzött a világ elől. Az első tizenhét évben – ugyanannyi ideig, mint amennyit bűnben élt – szörnyű kísértések gyötörték: vágyott az alexandriai borra, a húsra és a világi dalokra. Ruhái idővel elkoptak, így a sivatagi fagyot és a nappali hőséget rongyokban viselte el. A kísértések elmúltával Mária teljesen átlelkesült: amikor évtizedekkel később rátaláltak, már fejből idézte a Szentírást (bár sosem tanult meg olvasni), imádság közben felemelkedett a földről, és képes volt száraz lábbal járni a Jordán folyó vizén.

Negyvenhét év magány után Isten elvezette hozzá Zoszimász szerzetest, aki a nagyböjti szokások szerint a sivatagban vándorolt. Mária megkérte a szerzetest, hogy adja rá a köpenyét, mert meztelen volt, majd meggyónta neki az életét. Arra kérte Zoszimászt, hogy nagycsütörtökön hozza el neki az oltáriszentséget a Jordán partjára. A szerzetes visszatért, Mária áldozott, majd meghalt.

A jeruzsálemi Szent Sír-templom főbejárata mellett, a jobb oldalon (keletre) található ez a kis kápolna, amelyet Egyiptomi Szent Mária-kápolnának neveznek. A hagyomány szerint ez a kápolna pontosan azon a helyen áll, ahol Mária az Istenanya ikonja előtt sírt, és ahol a láthatatlan erő visszatartotta őt a belépéstől. A kápolnánál található a templom egykori egyik bejárata, amelyet ma „A bűnbánó kapujának” is hívnak, s mely ma be van falazva. A csatolt képen jól látszik ez a befalazott kapu, pont mögötte van a kápolna. A zarándokok a mai napig megállnak itt, hogy emlékezzenek arra: a legnagyobb bűnből is vezet út a megtisztuláshoz.

Felkerestem a végtelenül egyszerű kis kápolnát, amelyben még egy kis képet sem találtam a remete szentről, de egy kőpadon ott várt rám egy szőnyeg és egy párna. Imádkoztam, majd éjjel négy óra felé egy hatalmas álmosság tört rám.Leheveredtem a kőágyba, és elaludtam. Nagyon rövidet aludtam – hisz hat órakor már misét mutattunk be a parányi Szent Sírban –, de teljesen kipihenten ébredtem! Másnap közel 20 kilométert mentünk szentélyről szentélyre, körbejárva Jeruzsálemet, de még este is éber, friss voltam. Ma is úgy érzem, hogy ez a 374 körül itt járt megtért bűnös nő kedvesen megajándékozott egy párnával és egy darab szőnyeggel és pihentető álommal,   hisz körbejárva a szentélyt, se én, se a társaim nem találtunk sehol hasonló dolgokat.

Szívemben ma is öröm és hála van, amiért felfedeztem e régmúltban élt szentet, akinek sikerült a testi vágyaitól megszabadulva Isten gyermekének a tisztaságában élnie! Biztos, hogy a tisztátalanság bűne nagyon eluralkodott világunkon! Sajnos sokak szerint a testi szabadosság, a házasság előtti nemi élet vagy a pornográf oldalak látogatása nem bűn – aztán mégis, ez a „mindent szabad, ami jólesik” szemlélet mennyi fájdalmat, sírást és összetört életet szül e földre!

Fedezzük fel a bűn és a szenvedés közötti összefüggést, és imádkozzunk Egyiptomi Szent Mária közbenjárását kérve, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus szabadítsa meg a világunkat a tisztátalan vágyaktól! 

Megváltó Orvosunk, hálás szívvel borulunk előtted, és köszönetet mondunk a kegyelemért, amellyel Egyiptomi Szent Máriát a mélységből a te csodálatos világosságodba emelted. Könyörögve kérünk téged, áraszd ki irgalmadat a tisztátalanság bűnétől sebesült világunkra! Gyógyítsd meg a mi lelkünket is, és szabadíts meg mindazoktól a vágyaktól, amelyek bűnös rabszolgaságban tartják az embert. Te látod, mennyi fájdalmat, könnyet és összetört életet szül a mai világban a bűn és a gátlástalan szabadság illúziója. Kérünk téged, Egyiptomi Szent Mária közbenjárására add meg nekünk az igaz bűnbánat kegyelmét, a szent tisztaság lelkét és a belső szabadságot! Segíts, hogy testünket és lelkünket tisztán megőrizve, istengyermeki méltóságunkban ragyogva, tiszta szeretetben élhessük le termékeny, neked tetsző életünket. Ámen.

Szeretettel, 

Csaba t.