Nagyböjt!! Bűnbánati szentidőbe beléphetünk egy tudatos döntéssel: a számítógép, telefon használatában a mértékletesség erényét elkezdjük gyakorolni!! Sok olyan hírt megnézünk, elolvasunk, amihez semmi közünk, igazából a bűnös kíváncsiságunkat, fölösleges kotnyelességünket hizlaljuk beteges szintre!! Miért kellene nekem mindenbe beleütnöm tudálékosan az orromat??

Legyen a nagyböjtben a jelszó: nem én vagyok a telefonért, a számítógépért, hanem ezek az eszközök vannak azért, hogy testvéreim iránti szeretetemet jobban ki tudjam fejezni! Ami időt ezenkívül eltöltök ezen gépekkel, az bűn, na annak vesznie kell!! Ha ezt a döntést képes lennék betartani, milyen sok hasznos idő felszabadulna az életemben!?

A gép pihen, az ember imádja Istent, szereti a teremtményeket! 

Döntés erejével, 

Csaba t.

Ijesztő kísérlet: 5 nap egy szobában internet és elektromos eszközök nélkül

Néhány évvel ezelőtt a brit Channel 5 tévécsatorna sugárzott egy valóságshow-t, In Solitary címmel. Ennek során 5 önkéntes vállalta, hogy teljesen elszigetelik magukat a külvilágtól egy kényelmes szobában.

A körülmények egyáltalán nem voltak mostohák, puha ágyak, megfelelő higiéniai eszközök és elegendő élelmiszer állt a résztvevők rendelkezésére a kísérlet 5 napja alatt. Csupán egyetlen kikötés volt: a teljes magány, mindenféle modern kommunikációs eszköz használata nélkül.

A résztvevőknek megengedték, hogy tetszés szerint kiválasszanak 3 tárgyat, amit magukkal visznek a szobába, ez bármi lehetett, elektronikus eszközök kivételével. Az első önkéntes mindössze néhány órával a kísérlet megkezdése után feladta, és sírva fakadt.

A szervezők célja egyértelmű volt: olyan valóságshow-t szerettek volna megalkotni, ami a valós emberi érzésekről szól, és felhívja a társadalom figyelmét, arra, hogy napi 24 órában az internettől függünk. Te vállalnád a kihívást, hogy néhány napig teljes mértékben lemondj az internetről és a kommunikációról?

Az asszisztensnek tanuló 28 éves Sharmayne egyszerűen csak tesztelni akarta a kitartását és az erejét. Alig 4 órával a kísérlet megkezdése után sírva fakadt, és megnyomta a pánikgombot. Elmondása szerint rettenetesen unatkozott, mert nem volt mivel lefoglalnia magát, aztán pánikba esett. Rájött, hogy nem képes tovább egyedül lenni.

George, egy televíziós műsorvezető, kibírta az első 24 órát, de azután ő is összeomlott idegileg. A szoba mesterséges megvilágítása mellett a férfi elvesztette az időérzékét, és azt sem tudta nappal van-e vagy éjszaka. Frusztrációjában a villanykörtékkel kezdett vitatkozni, aztán pedig eldöntötte, hogy feladja a kísérletet, mielőtt beleőrülne.

Loyd, az internetfüggő blogger, aki ebben a kísérletben lehetőséget látott arra, hogy szembenézzen a saját függőségével, kibírta mind az 5 napot. Azonban az ő elméje is megszenvedte a kísérletet: beszélni kezdett a kamerákhoz és más tárgyakhoz.

Sarah, egy 36 éves édesanya, szorongással küzdött, és idegességében hányt is. A szervezők gondolkodtak rajta, hogy felhagynak a kísérlettel, de végül úgy döntöttek, tiszteletben tartják a projekt eredeti feltételét, és hagyják, hogy saját maga döntse el, hogy feladja vagy sem. A nő végül teljesen legyengült, és nagyrészt átaludta a kísérlet végéig hátralévő időt.

A legeredetibb módszert a magány leküzdésére a blogger Lucy találta meg. Ő filctollakat és papírt vitt magával a szobába. A kísérlet 5 napja alatt végig rajzokat készített, amikor éppen nem evett vagy aludt. A többiekhez képest egyáltalán nem volt stresszes, bár elismerte, hogy számára is meglehetősen nehéz volt a megpróbáltatás.

És hogy milyen következtetést vontak le a kísérlet eredményei alapján? A szervezők a nézőkre bízták a következtetést. Az internetfüggőség problémája súlyosabb, mint gondolnánk. A menekvés pedig az alkotásban lehet, vagy legalábbis az igazi szenvedélyben.

www.twice.hu