A család, az iskola legyen az Isten szeretetének az iskolája, mert ha az emberek szívében az Isten imádásának a tüze fellángol, akkor nem csak az otthonaink, de a falvaink, a városaink is megtelnek élettel, lendülettel, jókedvű kacagással!!
Isten megtestesülése, karácsony, nagypéntek a maga máig felfoghatatlan titkával, Istennek az emberiség iránti szerelmi vallomása! Megváltónk Krisztus, születésével, szenvedésével, halálával hitvallást tesz mellettünk, bízik bennünk, még a kereszten tenyerében szegekkel is értünk imádkozik! Erre a megtapasztalt, végtelen szeretetre a válasz a mi keresztény életünk.
Isten irántunk való mindent feláldozó szeretetének megtapasztalása, átelmélkedése nélkül nincs igazi élet, erő, lendület az emberben! Lelkünkben az Istenimádás szeretet tüze ha csak pislákol, a templomaink lassan kiürülnek, otthonaink, városaink elnéptelenednek, a zarándokutakat benövi az erdő! Ahogy fény nélkül a világunk kihűl és megfagy a sötétben, ugyanúgy lángoló Istenszeretet nélkül világunk visszasüllyed az állatok szintjére!
"Uradat, Istenedet imádd" - kéri Teremtőnk a tízparancsolat első mondatában! Lángoló Istenszeretet nélkül nincs se család, se templom! Nincs se papi, se szerzetesi, se remete hivatás! A kereszténység népszokás lesz, a templom múzeum, a zarándokút meg turista látványosság!
Magunkat is, de a körülöttünk élő embereket is vezessük tudatosan az Istenszeretet útjára!
A család, az iskola legyen az Isten szeretetének az iskolája, mert ha az emberek szívében az Isten imádásának a tüze fellángol, akkor nem csak az otthonaink, de a falvaink, a városaink is megtelnek élettel, lendülettel, jókedvű kacagással!!