„Isten, mint egy gondos anya, jól feltarisznyált minket, és hiszem, hogy megadott mindent, amire földi vándorutunkon szükségünk lehet. A tarisznyánkat nem egyszer tömte tele, és hogyha elfogy belőle az elemózsia, hagyja, hogy szépen éhen haljunk, hanem azzal tölti meg, amire éppen szükségünk van. Biztatok mindenkit, bátran nyúljon be a tarisznya mélyébe, jól kotorja meg az alját, mert biztosak lehetünk abban, hogy ha Isten egy feladat elé állít, akkor az annak elvégzéséhez szükséges talentumokat is megadja.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
„Menj haza tieidhez, és mondd el nekik, hogy milyen nagy dolgot művelt az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!”