Hálás szeretettel köszönjük amiért meglátogattál bennünket! Ebben az összevissza világban minden olyan halálosan komoly, veszélyes, és te mégis, akárcsak Jézus nagycsütörtök este, leültél velünk türelmesen, őszintén beszélni, nagyobb testvérként szeretettel jóra, szépre tanítani! Nézzük a híreket és félünk, körülöttünk a világ eseményei örvénylenek, a nagyhatalmak, a népek acsarognak, számolatlanul öntik a fegyvert a háborúba!

Kedves Ferenc pápa, te a nagycsütörtöki csendben összegyűjtöttél, jóságosan az Olajfák hegyére vezettél, hogy Megváltónk társaságában imádkozva virrasszunk, kérjük a világ Urát, hogy múljon el ez a kehely, a gyilkos III. világháború ránk vetülő réme az életünkből. Nem tudjuk, hogy holnap mire virradunk! Természetesen a párbeszédre való készségért imádkozunk, a népek önrendelkezéséből fakadó áldott békét kérjük, de tudatában vagyunk annak is, hogy a szabad akarattal rendelkező ember önkezével egy újabb nagypénteki sötétségbe ránthatja világunkat!

Kedves Ferenc pápa, Megváltónk Jézus Krisztus nevében jóságos jelenléteddel, mosolyoddal, szavaiddal megerősítettél, és közben szerényen megmostad lábunkat, szívünket, és egy picit a fejünket is!

Külön köszönöm azt a „főpapi imát”, melyet a szentmise végén oly sok szeretettel mondtál értünk – velünk!

Kedves Ferenc pápa köszönjük szépen ezt a három napot, jó volt látni, hallani téged, őszinte tisztelettel nézünk fel rád, mint egy jóságos, sokat tapasztalt nagyobb testvérünkre, aki biztos kézzel vezet e megbolydult világban!

Hála van a szívünkben, hisz melletted mindannyian erősebbek, jobbak lettünk, 

Csaba t.