"Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek." 

Mt 9,14

Most amikor a templomaink, a szentélyek néptelenednek el, és az oltárok, a kegyszobrok jobb esetben múzeumokba kerülnek, és az emberek, Mózes kőtábláit darabokra törve, ezerarcú aranyborjút öntenek, vajon mondhatjuk, hogy velünk van a "vőlegény"?.... . Más szóval: vajon szeretem én úgy a megváltó Istenemet, mind a menyasszony az ő szerelmes párját?

Elérkezett a böjt ideje! A böjt nem más, mint tudatosan visszafogni az igényeket! A mindennapi  fogyasztásunkat vágjuk radikálisan vissza minden téren: ételben, italban, öltözködésben, szórakozásban, pihenésben, nyaralásban  egyszóval mindenben! 

Keresztelő Szent János a pusztában ször ruhába öltözve, mennydörögve kiáltotta: „Viperák fajzata! Ki tanított benneteket arra, hogy fussatok a közelgő harag elől? Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét!... A fejsze már a fák gyökerén van: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt.” Mt 3,7 Félelmetes szavak, a pazarló, mindent letaposó, beépítő embernek, azaz nekünk szólnak.  

Állj meg és többet ne mondd azt, hogy ez nekem jár, hogy én ezt megengedhetem magamnak, bűnös nagyravágyással ne pazaroljuk el a föld véges tartalékait, nagyúri dörzsöléssel  gyermekeink jövőjét ne éljük fel. Tudatosan egyszerűsítsük le életünket, a mindennapi fogyasztásban arra törekedjünk elsősorban, hogy étel, ital ne kerüljön a szemétbe. Gyermekeimmel a méregdrága egzotikus nyaralás helyett, a közeli tóra biciklizzek el, fürödni, kikapcsolódni ott is lehet. Ha képtelenek leszünk tudatosan böjtre fogni magunkat, visszafogni a nagyúri fogyasztásunkat, maga a föld mely hordoz, mint élősködő veszélyforrást leráz a hátáról. 

Alázattal fogjuk vissza az igényeket, kezdjük el  bőjtőlni,  mielőtt az ítélet napja  ránk virrad. 

Isten irgalmában bízva, 

Csaba t. 

2024. július 6.