Kedves Testvérem!

Volna egy ajánlatom! Szeretettel meghívom Amerikában élő magyar testvéreimet, hogy fogjunk össze és építsünk ki egy gyermekvédelmi hálózatot a Csíki-medencében, a Kászonokban és Háromszéken. Déván, Szovátán sikerült. Miért ne mennénk tovább? Valóban úgy érzem, hogy szűz földek vannak itt Erdélyben, a Kárpát-medencében. Sajnos bármerre megyünk, óriási szükség van a munkánkra. Szeretettel biztatlak, hogy gyertek haza, és építsünk fel egy szép autonóm tusnádi, erdélyi, Kárpát-medencei gyermekvédelmi hálózatot.

Hogy konkrétan mire is gondolok?

Leírom, hogy Szovátán és annak környékén mit tettünk:

2002 tavaszán a Magyar Püspökkari konferencia, gyűjtést szervezett a dévai árva gyerekek számára. A pénzből Szovátán egy ingatlant vásároltunk. Így mára e fürdővárosban, és környékén beindulhatott a szép gyermekvédelmi tevékenység. Alapítványunk – akárcsak a fogász a maga területén – a térség szociális gondjaiba, csak annyira avatkozik bele, amennyire a helyzet megkívánja.

Az első lépés mindig az ismerkedés, barátkozás. Az emberek elmondják gondjaikat, bajaikat, a magukét is, de a bajban lévő falus társaikét is.

Mi mindig a helyszínen próbálunk segíteni a gyerekeken tanszerrel, ruhával, lábbelivel stb.

Amennyiben ez az alkalmi segítség nem elég, napközi otthonokat szervezünk. Szováta térségében, 21 faluban napközi otthont szerveztünk. Helységenként egy-két csoportot szerveztünk, átlag húsz fővel, jelenleg így több mind 500 gyermeknek próbálunk naponta legalább ebédet adni. Az étkezés után a nevelő vezetésével, a gyermekek a másnapi tananyagot sajátítják el, majd különféle szabadidő programokat szerveznek. Természetesen, a gyermekeknek tanszert, ruhaneműt is osztunk, a szükségleteknek megfelelően, célzottan. Azt szeretnénk, hogy e kis napközi otthonok, otthonos hangulatukkal, hozzájáruljanak a gyermekek szellemi, lelki, fizikai kibontakozásához, és a mindennapi vidám együttlét, közösségé formálja a felnövekvő generációkat. Nagyon komoly távlatokat látok ebben a munkában.

A napközi intézmény hálózat fenntartása gyerekenként napi 1, 4 lej, azaz 100 Ft, vagy 0,5 dollár. Ez azt jelenti, hogy minden bajba jutott, támogatásra szoruló gyereknek olyan családot, támogatót kell keresnem, aki ezt az összeget, mint ösztöndíjat átutalja az alapítványunknak.

Természetesen az lenne jó, ha a gyermek és az őt támogató család között lassan kialakulna az ismeretség, a barátság. Így talán a testvér- város, falú kapcsolatokat is fel lehetne tölteni személyes ismeretséggel, barátsággal. E pénzből (havi 840 lej, 300 USD) kijön a nevelő fizetése, és a gyerekek ebédje. A pénz mellé mindig is adtunk az adományba kapott élelmiszerből, tisztálkodó- tisztító szerekből stb. Természetesen azt szeretnénk, hogy az illető helységben a mi munkánk csak a kovász legyen, a helyi önkormányzatok, plébániák, a helybeli, vagy onnan elszármazott lakók szolidaritására is számítottunk, és így utólag azt mondhatom, hogy nem hiába.

Úgy gondolom, hogy a közösség elemi érdeke, hogy a gyermekeit megtartsa, és hogy belőlük értékes, egészséges, jó testvéri kapcsolatot fenntartó generációkat neveljen. Amennyiben egy-egy székely falunak ez nem fog sikerülni, akkor a falu vagy elnéptelenedik, vagy a megürült életteret máshonnan beszivárgott közösség fogja feltölteni.

Sajnos vannak olyan gyermekek, akik számára a napközi otthonok sem jelentenek elégséges megoldást, mert vagy árvák, vagy a szülők nem tudják vállalni a szülői feladatokat. Ilyen esetben a legközelebbi hozzátartozójának írásos kérése alapján a veszélyben lévő kiskorút befogadjuk a szovátai Szent József otthonba. Itt szociális családjainkban próbáljuk pótolni mindazt, amire a gyermeknek kibontakozásához, érett nagykorú emberé válásához szüksége van. Ezek a gyerekek csak vakációban látogatják meg a rokonaikat. A vér szerinti kapcsolatokat minden körülmény között szeretnénk fenntartani. Alapítványunk örökbe adásokkal nem foglalkozott és nem is szándékozik foglalkozni.

Úgy gondolom, hogy ez az életmentő tevékenység, mely igazából csak most indult, reményt jelenthet az egész Szováta környéki térségnek. A kialakuló kapcsolatok, már tőlünk függetlenül is kezdenek élni, alkotni, gyümölcsöket teremni.

Az elért eredmények feljogosítanak arra, hogy a továbblépésen gondolkodjunk. Biztosan emlékeztek, hogy 2005 őszén Az Amerikai Egyesült Államokban voltam. Az ottani emberek szeretete, jósága egészen más Amerikát láttatott meg velem, mint amit a TV híradóin keresztül ismertem. Sajnos a híradók leginkább katonákat, politikusokat, profi színészeket hoznak közénk. Amerikai utam során olyanemberekkel találkoztam, akikben testvéreimre találtam, akikben a gondjaink visszhangot váltottak ki. Istennek hála sok adományt kaptunk, és így megvásárolhatunk Tusnád fürdőn egy 34 szobás szállodát. Szeretnénk e térségben is kiépíteni mindazt, amire szükség van a megmaradásunkhoz, az egészségesebb székely generáció felnövekedéséhez. Szeretném, ha Tusnádon felépülhetne az amerikaiak jóságának, emberek iránti szeretetének, tiszteletének a támaszpontja, a Szeretet Konzulátusa.

Azt szeretném, ha a tusnádi és a térség gyermekvédelmi munkájába minél többen belekapcsolódnának Amerikából is. Én e levéllel szeretettel, biztatnám Amerikában élő testvéreimet, hogy jöjjenek és segítsenek megálmodni, majd kivitelezni e térség gyermekvédelmi hálózatát. Úgy gondolom, hogy az Amerikai Egyesült Államok Őszinte Emberségének Konzulátusa akkor lenne hiteles, ha abban Amerikából közénk jött testvérek is dolgoznának.

Szeretettel, Csaba t