A buszbaleset margójára

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szep_Termeszet_fototapeta.jpgNem voltam ott, senkit nem ismerek. Mégis annyira elgondolkodtat... Téglásy Nóra írása.

VELEM IS MEGTÖRTÉNHET? – A BUSZBALESET MARGÓJÁRA
Megrendítő a buszbaleset, mindenki erről beszél, minden médium tudósít róla, folyamatosan frissülnek az információk. A legtöbben gyerekek voltak, fiatalok, előttük az élet, életerős, vicces, sportos emberkék. Én sem vagyok sokkal idősebb… én is szeretek síelni, utazni, világot látni. Az öcsém is gyakran járt iskolai sítáborba…
Akkor ez velem, velünk is megtörténhet? Nem hagy nyugodni a gondolat…
Ez a tragédia most közel jött, nagyonis közel. Mindenki más esetben érzi azt, hogy “akár én is ott lehettem volna”. Egy reptéri terrortámadás vagy egy buszbaleset nem sokban különbözik. “Nyertünk”, ha épp nem voltunk ott.
És ilyenkor a szomorú, mély együttérzés mellett azért a hála is elönt minket. Egy érzés, egy új lendület, hogy hálát adjunk reggel és este az életünkért, az egészségünkért, hogy az Isten vigyáz/ott ránk, hogy csak egy-egy kisebb kísértés volt, aminek nem tudtunk ellenállni, hogy csak pár bénaságot követtünk el, hogy csak néhány hülyeségen nyavalyogtunk, hogy találkoztunk a barátainkkal, családtagjainkkal a napokban. Mert ez… na ez ilyenkor üt.
Ilyenkor átgondolom, hogy mik vannak az én bakancslistámon, hogy hogy is állok a céljaimmal.
Végigfut az agyamon, hogy ha én nem ébrednék fel holnap, akkor kiktől  nem kértem volna bocsánatot, kikre haragudnék jó indokkal vagy teljesen értelmetlenül.
Osztok-szorzok, hogy mennyivel többet segíthetnék a környezetemben szavakkal, tettekkel.
Elmélkedek, hogy talán mennyi mindent máshogy csinálnék, ha tudnám, meddig tart az életem.
Élj a mának… amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra… írjak még pár közhelyet? Szerintem fölösleges. Szerintem értitek.
Az Isten terveit sokszor lehetetlen megérteni. Csak bízni lehet Benne – abban, hogy mindennek úgy van értelme, ahogy van. Hogy valakinek valahogy a rossznak tűnő dolgokkal is adni szeretne. Célja van a történésekkel. Erről (is) szól az Öten a Mennyországból c. film, amit ezúton sok szeretettel ajánlok mindenkinek. Nagyon izgalmas film, amiben a főszereplő számára is ez derül ki: lesznek dolgok, amiket csak akkor értünk meg, amikor odafent a Jóistennel találkozunk.
Szívből kívánom a tragédiában érintetteknek, hogy ne akarják megérteni, ami történt. Hogy ne keressenek válaszokat a miértekre. Hogy a szép emlékeket idézzék fel. Hogy gyászoljanak, hiszen a gyász, a szomorúság és a kétségbeesés nem bűn, hanem sokkal inkább az elengedéshez szükséges, alapvetően velejáró érzés! Hogy erőt, vigasztalást keressenek találjanak a családtagokban, barátokban, és az Isten tenyerén. Ami megtart… ami erőt ad… ami gyógyít… ami mindig tartogathat csodákat számunkra!
Forrás:
http://777blog.hu