Harminc éve, nehéz korszakban vállalták a papi hivatást

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Vegyes_pappa-szenteles-30-ba-13.jpgTöbb szempontból is különleges az a papi évfolyam, amelynek tagjait szinte napra pontosan három évtizede, 1989. június 25-én szentelte pappá Jakab Antal megyéspüspök a gyulafehérvári székesegyházban. A jubilánsok kedden este a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplomban adtak hálát a hivatásukért.

1989 előtt nem volt előnyös papnak lenni. Akiket a rendszerváltozás előtt utolsókként szentelt pappá Jakab Antal püspök, az első olyan évfolyam volt a gyulafehérvári papnevelő intézetben, akiknek a létszámát állami törvény, úgynevezett numerus clausus szerint határozták meg harminc főben. Huszonötüket szentelték pappá – szolgálatuk harminc éve alatt egyetlen pályaelhagyás volt. Négyen elhunytak, köztük Botár Gábor, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközség plébánosa. Az évfolyam-találkozó házigazdája, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános azt is elmondta, hogy ők voltak az utolsó olyan évfolyam, akiket a nagyváradi, szatmári, temesvári és gyulafehérvári egyházmegyék számára együtt szenteltek fel Gyulafehérváron. Az utánuk végzettek saját székesegyházaikban részesültek a papság szentségében.
A jubileumi hálaadásra a temesvári egyházmegyéből hárman, a váradiból ketten érkeztek, valamint a szatmári egyházmegye helynöke, Hársfalvi Ottó. A gyulafehérvári egyházmegyében szolgálók közül Balázs Ferenc Marosvásárhelyen, Böjte Csaba ferences szerzetes Déván, Fejér Lajos Kilyénfalván, Major Sándor Kápolnásfaluban, Salamon József Gyimesbükkben, Fekete Tamás Zabolán, Mátyás Károly Székelyudvarhelyen szolgál. Szabó Ernő a felső-ausztriai magyarok plébánosa Linzben, Gegő István pedig Németországban kórházlelkész. Az évfordulós szentmisét további szolgálatukért ajánlották fel, ugyanakkor elhunyt paptestvéreikért, püspökeikért, tanáraikért, szüleikért imádkoztak és mindazokért, akik hivatásuk útját egyengették.
A szentmise főcelebránsa és szónoka, Tamás József püspök a teológián hat éven át lelki vezetőjük volt. A hivatások évében arra buzdította az ünneplőket, hogy szítsák fel magukban a hivatás kegyelmét, hogy a papi buzgóság soha ki ne aludjon bennük. Nem az a lényeg, hogy ki hogyan talált rá a hivatására, hanem hogy Jézus példája nyomán tartsa azt drága kincsnek, értéknek és használja úgy, hogy mások számára is gyümölcsöző legyen. Minden hivatásnak a tétje a buzgóság – teljesítsék úgy a küldetést, amint azt Isten elvárja az elhívottaktól – szólt a püspöki, lelkiatyai útravaló.
A szentmisén az alkalomra választott versek mellett a Szent Anna és Joachim Nőszövetség tagjai virággal köszöntötték a jubilánsokat.
Molnár Melinda
Fotó: Barabás Ákos
www.szekelyhon.ro